Az elmúlt hónapokban a lakossági állampapírok népszerűsége csökkenő tendenciát mutat, amit a piaci és névértéken számolt állományok közötti növekvő különbség is igazol. A névértéken számított állománynövekedés 2024 novemberéig 1250 milliárd forintot tett ki, miközben a piaci értékek szerint ez a növekedés elérte az 1400 milliárdot. A különbség a felhalmozott kamatokból és az újrabefektetések elmaradásából fakadhat – írja a Portfolió.

Állampapír – Mi állhat a csökkenő kereslet mögött?

A lakosság kivárása és a befektetési döntések halogatása mögött több tényező állhat:

• Kamatcsökkentések: 2024 szeptemberében és októberében 25-25 bázisponttal csökkentették a lakossági állampapírok kamatát, ami sokakat eltántorított a befektetéstől.
• Prémium állampapírok kamatfizetése: A befektetők kivárnak, hogy meglássák, hogyan alakulnak a prémium állampapírok kamataiból származó új lehetőségek.

Miért szárnyalnak a befektetési alapok?

A befektetési alapok 2024-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak: november végére az állományuk meghaladta a 11 000 milliárd forintot, ami több mint 2250 milliárd forintos növekedést jelentett az év első 11 hónapjában. A befektetési alapok népszerűségének okai:

• Diverzifikáció: Szélesebb eszközkínálat és rugalmasság.
• Kedvező hozamok: Magasabb hozamlehetőségek a lakossági állampapírokkal szemben.

Állampapír – A bankok szerepe és az extraprofitadó hatása

A bankoknak kiemelt szerepük van az államadósság-finanszírozásban, azonban a névértéken számított állományváltozás mínuszos az elmúlt időszakban. Ez jelentős problémát jelenthet az extraprofitadó csökkentése szempontjából, amelyhez az állampapír-állományuk tízszeres növelésére lenne szükség.

Növekvő szerepük az államadósságban

A bankok részesedése az államadósság-finanszírozásból 2024 novemberében meghaladta a 22%-ot, ami növekedést mutat az előző évekhez képest. Ugyanakkor a lakosság részesedése 27,6%-ra csökkent, míg a külföldi szereplők aránya 31% fölé emelkedett.

Mit hoz a jövő?

A lakossági állampapírok jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz:

• A kamatok alakulása: A befektetők érzékenyen reagálnak a kamatcsökkentésekre és a prémium papírok kamatfizetésére.
• Az alternatív eszközök népszerűsége: A befektetési alapok további térnyerése új irányba mozdíthatja a megtakarítási szokásokat.

A piaci és névértékes statisztikák közötti különbségek hosszú távon megmutatják majd, hogy mennyire képes a lakossági állampapírpiac visszanyerni korábbi lendületét. Az állampapírok jövőjét tovább árnyalja a külföldi szereplők és a bankok növekvő aránya az államadósság finanszírozásában, ami új irányokat szabhat a magyar pénzügyi piac fejlődésének.