Közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy hogyan alakultak a forint lakossági állampapírok értékesítései az előző héten. Továbbra sem egyetlen nagy kedvenc van, de újra az idén bevezetett állampapír állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A számok azt mutatják, hogy továbbra is van kereslet az állampapír iránt.

Állampapír – újra a fix a legnépszerűbb

Az értékesítési adatok szerint a 28. héten újra a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a lakossági kedvenc. 18 milliárdért vettek belőle a magyarok, szépen bővül tehát az idén bevezetett kötvény állománya. Nem meglepő a népszerűség. 3 év alatt évente végig fix 7 %-os kamatot fizet. A kiszámítható, magas hozam képes bevonzani a lakossági befektetők megtakarításait. A második helyre a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) futott be. 10,3 milliárdért vásároltak belőle, a Diszkont Kincstárjegy hozamához kötött értékpapír népszerűsége jól mutatja a továbbra is magas kamatkörnyezetet.

A nemrég új, jóval kedvezőbb feltételekkel futó Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) is szép számokat ért el. Dematerializált változatából 8,9 milliárdért, nyomdai formájából 0,3 milliárdért vettek. A 9,2 milliárdos értékesítési szám alapján elmondható, hogy az új feltételekkel kezd újra népszerűvé válni a korábbi szuperállampapír. Ehhez képest már kevesebb tőkét vonzott a Kincstári Takarékjegy (KTJ), de a postákon kapható értékpapírból így is vásároltak 5,5 milliárdért.

Nem megy a régi kedvenc

Az utolsó hely újra a Prémium Magyar Állampapírnak (PMÁP) jutott. Mindösszesen 2,5 milliárd forintot tettek bele a hazai lakossági befektetők. Nagyon nagy váltás ez ahhoz képest, hogy volt idő, mikor még akár 100 milliárd feletti számokat produkált több héten is a PMÁP. Látható, hogy az állampapír népszerűsége szinte teljesen elveszett, érthető módon. Az infláció visszaesésével az inflációkövető kamatozás közel sem olyan vonzó hívószó már.

Vásárlás előtt fontos a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán tájékozódni a lehetőségekről.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!