Nem vagyunk túl könnyű éveken, ha a 2020-as évtized eddig eltelt részét vizsgáljuk. A koronavírus, az orosz-ukrán háború, az évtizedek óta nem látott infláció, az elszálló energiaárak mind rég nem látott negatív tényezők az életünkben. A bizonytalan gazdasági környezet miatt így időről időre felmerül az államcsőd kérdése. Érdemes azonban látni, hogy mindez nem egy egyik napról a másikra bekövetkező lehetőség. Ráadásul nem is feltétlenül előre láthatatlan.

Minden rossz – de mennyire?

A fenti tényezők miatt nem meglepő, hogy a legnegatívabb vészforgatókönyvek is felmerülnek a lakosságban. Ha éppen például lezárják az országokat a koronavírus miatt, vagy ha kitör nem is olyan messze innen egy háború, vagy ha éppen bankcsődökről olvasunk, akkor óhatatlanul felmerül, hogy nem haladnak-e egyes országok a csőd felé. Fontos azonban tisztában lennünk vele, hogy a szalagcímekben szereplő, egyébként legtöbbször valós negatív hírekből legtöbbször egyáltalán nem következik az államcsőd közelsége sem.

Az államcsőd ugyanis nem fakad olyan tényezőkből közvetlenül, minthogy nagyon magas az infláció, recesszió van, vagy hogy nő az államadósság. Államcsődről akkor beszélünk, amikor egy adott ország nem képes helytállni a tartozásaiért. Azaz egyszerűen fogalmazva: nem tudja kifizetni az aktuálisan lejáró hiteleit. Ebből már érezhetjük, hogy lehet majdnem akármekkora a költségvetési hiány, eshet akármennyit egy ország devizája, lehet akármekkora az infláció, ezek nem feltétlenül vezetnek csődhöz. Magánemberként is belegondolhatunk. Ha mindig van, aki hitelez nekünk, akkor lehetetlen, hogy bármikor is csődöt kelljen jelentsünk.

Államcsőd – mit figyeljünk?

Gond tehát kizárólag akkor van, ha már nincs elegendő hitelezője egy adott országnak. Valamint azt is érdemes hozzátenni, hogy harmadik világbeli országot leszámítva a valódi államcsőd is elképesztően ritka. Ha mégis baj van, ez nem egy egyik napról a másikra bekövetkező dolog jellemzően. Szinte minden országban nyilvánosak a helyi államadósság-kezelő kibocsátásai, finanszírozási tervei, valamint az államháztartás egyenlege. Magyarország esetében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján tájékozódhatunk az aktuális kibocsátásokról. Innen például tisztán láthatjuk, hogy nagy az érdeklődés a magyar kötvények és kincstárjegyek iránt, és amíg ez nem változik meg tartósan és drasztikusan, addig indokolatlan a csődesemény felmerülése is.

Címlapkép forrása: Shutterstock