Újabb konfliktus alakult ki a bankok és az állam között. Az OTP Bank és több hazai hitelintézet alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a kötelező ATM-telepítéseket előíró jogszabályok miatt. A bankok szerint az úgynevezett ATM-törvény aránytalanul korlátozza a pénzintézetek vállalkozási és tulajdonosi jogait, és indokolatlan beavatkozást jelent a piaci folyamatokba.
A bankok szerint alkotmányellenes az ATM telepítés, mert aránytalanul korlátozzák a piaci szabadságot. Forrás: Unsplash
Az OTP és több bank is alkotmányjogi panaszt nyújtott be az új ATM-törvény miatt
Az OTP Bank Nyrt. több magyarországi hitelintézettel együtt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, amelyben az automata bankjegykiadó gépek (ATM-ek) telepítéséről szóló jogszabályok egyes rendelkezéseinek Alaptörvénnyel való összhangját vitatják– olvasható a beadvány a bank oldalán. A beadvány egyébként a Budapesti Értéktőzsde honlapján is megjelent.
A panasz középpontjában a 2025. évi XVIII. törvény (közismert nevén az ATM-törvény) és az ahhoz kapcsolódó NGM- és MNB-rendeletek (16/2025., 19/2025. és 20/2025.) egyes rendelkezései állnak.
A bankok szerint az ATM-előírások alkotmányellenesek
A pénzintézetek szerint a jogszabály gazdaságilag indokolatlan és aránytalan terheket ró a bankokra, mivel kötelezővé teszi új ATM-ek telepítését és meghatározza azok elosztását a települések között.
Álláspontjuk szerint ez a szabályozás aránytalanul korlátozza a vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogokat, és indokolatlanul avatkozik be a piaci versenybe.
A beadvány szerint az ATM-törvény diszkriminatív módon érinti az érintett bankokat, hiszen egyes intézményeknek a piaci részesedésük alapján aránytalanul nagyobb kötelezettségeket kell vállalniuk a készpénz-hozzáférés biztosításában.
Mi az ATM-törvény célja?
A 2025. évi XVIII. törvény célja, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson a készpénzhez az ország egész területén, különösen a kisebb településeken, ahol az elmúlt években tömegesen szűntek meg bankfiókok és ATM-ek. A pénzintézetek pedig az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló 2025. évi XVIII. törvény (ATM törvény), és az egyéb vonatkozó jogszabályok (16/2025. (V. 29.) NGM rendelet, 19/2025.(VI. 26.) MNB rendelet, 20/2025 (VI. 26.) MNB rendelet által módosított 1/2023.(I. 17.) MNB rendelet) egyes rendelkezéseit vélik Alaptörvénybe ütközőnek.
A szabályozás értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közösen határozhatja meg, mely településeken kötelező ATM-et telepíteni, illetve mely hitelintézeteknek kell ebben részt venniük.
A rendszer célja, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen legyen legalább egy működő bankjegykiadó automata, így biztosítva az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Az OTP szerint a szabályozás túllép az állami beavatkozás határán
Az OTP Bank álláspontja szerint a jelenlegi előírások túlzott mértékben avatkoznak be a piaci döntésekbe, és nem veszik figyelembe az egyes hitelintézetek üzleti modelljét, költségszerkezetét és hálózatfejlesztési stratégiáját.
A bankok úgy vélik, a kötelező ATM-telepítések nem a verseny, hanem az adminisztratív újraelosztás irányába mozdítják el a piacot, és gazdasági értelemben nem hatékony megoldást jelentenek a készpénzellátás problémáira.
A pénzintézetek szerint a jogszabály ezzel aránytalan terhet ró a legnagyobb piaci szereplőkre. A helyzet nem ösztönzi az innovációt vagy a digitális fizetési infrastruktúra fejlesztését.
Piaci és jogi következmények
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a kifogásolt rendelkezések Alaptörvény-ellenességét, az ideiglenesen felfüggesztheti a törvény bizonyos részeinek végrehajtását, ami több hónapos késedelmet okozhat az ATM-program megvalósításában.
A jogvita kimenetele nemcsak a bankokat, hanem a készpénz-hozzáférésre épülő szolgáltatókat, valamint a vidéki lakosságot is érintheti.
Ha a panasz elutasításra kerül, a bankoknak folytatniuk kell az ATM-telepítéseket a meghatározott ütemezés szerint, akár jelentős költségek árán is.
A készpénz kontra digitalizáció
A vita rávilágít a magyar pénzügyi rendszer kettősségére. A kormány és az MNB a digitális fizetési megoldások elterjesztését szorgalmazza. A jogszabályok a készpénzhez való hozzáférés fenntartását írják elő.
A pénzintézetek szerint a kényszerű ATM-telepítés visszalépést jelenthet a digitalizációs törekvésekben. Nem oldja meg az alapvető pénzügyi hozzáférési problémákat, különösen ott, ahol a banki szolgáltatások iránti igény alacsony.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
