Ferenc pápa meghalt, a konklávé még nem kezdődött el, Kína pedig két lelkészt léptetett elő egyházi vezető pozíciókba.

A két állam valójában egy titkos dokumentumban egy másik eljárásban állapodott meg? -teszi fel a kérdést a német Spiegel politikai magazin.

A megüresedett püspöki székbe Kína két segédpüspököt nevezett ki – egyet Sanghajba, egyet Honan tartományba. A kommunista vezetés így figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a kánonjog szerint csak a pápa adományozhatja ezt a tisztséget.

Sanghajban állítólag Wu Jianlin áll az egyházmegye élén; korábban általános vikárius volt. Henanban az egyházmegyét Li Janlin vezeti. A katolikus hírügynökségek egyhangúlag számoltak be erről.

Kína hajlandó együttműködni a Vatikánnal

A Vatikán maga egyelőre nem kommentálta nyilvánosan a kinevezéseket. Valójában azt mondják, hogy a két ország 2018-ban előzetes megállapodást kötött, amely szerint a Kommunista Párt beleszólást kapott a püspökök kinevezésébe. A titkos dokumentum pontos tartalma nem ismert, de az egyházon belül kritikát váltott ki Ferenc pápával szemben.

Kína és a Vatikán kapcsolata a kommunista állam megalapítása óta nem volt mentes a konfliktusoktól. Ferenc pápa halálát követően a kínai külügyminisztérium részvétét fejezte ki, és a kapcsolatok további javítására szólított fel. „Kína hajlandó együttműködni a Vatikánnal a kínai-vatikáni kapcsolatok folyamatos javításának előmozdítása érdekében” – mondta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Ferenc pápa alatt közeledés történt az egyház és Peking között .

Guo hangsúlyozta a Vatikánnal a néhai vezető alatt fennálló baráti kapcsolatokat. „Az elmúlt években Kína és a Vatikán konstruktív kapcsolatokat és baráti eszmecseréket tartott fenn.”

Ferenc: „ígéret és remény az egyház számára”. 

Röviddel a kommunisták hatalomra kerülése után Kína 1951-ben megszakította a kapcsolatait a Szentszékkel. Csak Ferenc pápa alatt történt meg a közeledés, aki a tizenkétmillió hívőt számláló országban „ígéretet és reményt látott az egyház számára”.

Fotó: Index