
Tíz-tizenötezer szakmunkás hiányzik az építőiparból
A válság éveiben, 2007 és 2013 között csaknem 80 ezren távoztak a magyar építőiparból, számuk azonban az utóbbi években ismét nőtt, így jelenleg 286 ezren dolgoznak az ágazatban – folytatta. A szakemberhiány a fővárosban és környékén a legsúlyosabb, mivel a fellendülés itt a legerőteljesebb, emiatt viszont hozzá nem értő vállalkozók is megjelentek – tette hozzá.
Koji László arra számít, hogy 2-3 éven belül tisztulni fog a piac és hosszú távon csak azok az építőcégek maradnak életben, amelyek határidőre és megfelelő minőségben teljesítik a megbízásokat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A szakemberhiány megoldása érdekében a képzőintézeteket felnőttképzésre kell átállítani, más ágazatokból és a közmunkások közül sokakat lehetne rövid idő alatt hasznosítható tudással ellátni – javasolta.
Az ÉVOSZ vezetője szerint kedvező folyamatok indultak el a körbetartozások terén az építőiparban: a hosszúra nyúlt alvállalkozói láncok helyett egyre ritkábban fordul elő, hogy a tényleges munkavégzés a harmadik-negyedik alvállalkozónál kezdődik. Javítja az ágazat helyzetét, hogy változás látszik a szervezési kultúrában, valamint az informatikai eszközök alkalmazásában is – tette hozzá.
Koji László fölhívta a figyelmet, hogy a megrendelők sokszor nem értenek a tervekhez, a szerződésekhez és a kivitelezéshez, ezért az építkezéseknél nem szabad a jó szakemberek munkáját megspórolni.