Három robot egyszerre holdküldetésben – ilyesmi még nem fordult elő. Az egyik már leszállt, hamarosan jön egy másik, a harmadik ,,kóvályog”. Mi ez a sok nyüzsgés?

Minden a kék szellemmel kezdődött. Március 2-án reggel az amerikai Firefly Aerospace cégtől a szentjánosbogárról elnevezett „Blue Ghost” robot leszállt a Hold közeli oldalától északkeletre. Tudományos és műszaki műszerek voltak a fedélzetén. Ez volt az első alkalom, hogy egy magáncégnek sikerült ütemterv szerint és hiba nélkül landoltatnia egy robotszondát a Hold felszínén. „Ez nagy dolog” – mondta a sikeres manőver után Jared Isaacman, a NASA amerikai űrügynökség új vezetője szögezte le a Spiegel magazinban megjelent elemzésében Christoph Seidler.

Intuitive Machines űrvállalat

Már közeledik a következő szonda: március 6-án az Intuitive Machines űrvállalat „Athena” robotja a tervek szerint leszáll Mons Moutonnál, mindössze 160 kilométerre a Hold déli pólusától. Június 5-én a japán iSpace cég „Resilience” leszállórobotja érkezik meg utolsóként Mare Frigorisba . „Az emberiség még soha nem látott három holdraszállót egyszerre a Hold felé haladni” – mondta Steve Altemus, az Intuitive Machines vezérigazgatója.

Az „Athena” fedélzetén fúró és tömegspektrométer van. Mindkét eszközzel jeget és vizet keresnek majd a Holdon. Egy németországi kísérlet is vele repült. A Német Légiközlekedési Központ és a Berlini Szabadegyetem sugárzásmérő készüléket bocsátott rendelkezésre a kis, sugárhajtású „Grace Hopper” drónhoz. Célja, hogy önállóan tárja fel a leszállóhely körüli felszínt egy sor rövid ugrással.

„Blue Ghost” és az „Athena”

Mindkét robot, a „Blue Ghost” és az „Athena” a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) kezdeményezésének részeként került finanszírozásra. Ez a program, amely Donald Trump első elnöksége idejére nyúlik vissza, több magáncégnek összesen 2,6 milliárd dollárt biztosít tíz év alatt. A vállalatokat arra kell ösztönözni, hogy robotos küldetéseket repítsenek a Holdra, és tudatosan vállalják az ezzel járó kockázatokat. A kormányzati támogatás célja a próba és hiba elve megerősítése, valamint a Holdra jutás költséghatékony módjainak megtalálása.

A megközelítés kifizetőhet. Tavaly a CLPS program két holdküldetése teljesen vagy részben kudarcot vallott ugyanis. Az Astrobotic Technology „Peregrine” leszállója üzemanyag-szivárgás miatt soha nem jutott el a Holdra, hanem kiégett a Föld légkörében. Az Intuitive Machines „Odysseus” robotja elérte célját, de leszálláskor felborult. A NASA finanszírozása nélkül mindkét kudarc tönkretehette volna a cégeket.

Mit akarnak a robotok a Holdon?

Egyrészt kozmikus futárszolgálatként működnek. Ezáltal az érdeklődő cégek viszonylag olcsón hozzáférhetnek legközelebbi égitestünkhöz. Ott új üzleti modelleket lehet kipróbálni. Például a Lonestar cég egy kis adatközpontot telepített az „Athena” robot fedélzetére. Tesztelési célokra kezdetben nyolc terabájtnyi információt fognak ott tárolni, távol a földi veszélyektől.

A leszállóegységeknek segíteniük kell az alapvető tudományos kérdések megválaszolásában és az emberek Holdon való jelenlétére való felkészülésben. Állítólag vízjeget találnak a hold déli sarkán lévő kráterekben.

A jég értékes nyersanyag lenne. Egy jövőbeli holdbázist a jég segítségével lehetne ellátni ivóvízzel. Használható gázhalmazállapotú hidrogén és oxigén előállítására is, amelyek viszont légzőgázként és rakéta-üzemanyagként használhatók. Ha ezeket az erőforrásokat nem a Földről kellene hozni, az óriási költségelőny lenne – állapítja meg a szerző.

A NASA jelenleg egy űrhajós repülést tervez a Holdra jövőre. Az Artemis 2 küldetés során – legalábbis a jelenlegi tervek szerint – három férfi és egy nő kering majd a kísérője körül egy kapszulában. A leszállást 2027-re tervezik – ha Donald Trump elnök nem változtatja meg a NASA terveit. Jelenlegi legfontosabb befolyásolója, a SpaceX főnöke, Elon Musk szívesebben repülne egyenesen a Marsra, annak ellenére, hogy cége a NASA holdprogramjának részeként kötött milliárd dolláros űrhajósszállítási szerződést.

Kína az egyik ország, amely biztosan nem tévesztette szem elől a Holdat. A pekingi űrkutatási ügynökség, a CMSA nemrég jelentette be, hogy „folyamatos előrelépést” tesz űrhajós 2030-ra történő leszállása felé.