Látványosan bővült az elektronikus fizetések aránya Magyarországon. Tavaly több mint 2,5 milliárd tranzakció zajlott le, a bankkártyás vásárlások aránya tovább nőtt, miközben a készpénzfelvételek száma csökkent. Az MNB szerint a cél, hogy 2030-ra az összes fizetés kétharmada elektronikusan történjen.

                                  Egyre népszerűbbek az elektronikus fizetések. Forrás: Unsplash

Tovább erősödik az elektronikus fizetések töretlen terjedése Magyarországon

tovább javultak az elektronikus fizetési megoldások használati feltételei, egyre többen részesítik előnyben ezeket a szolgáltatásokat, így tovább bővült az elektronikus fizetési megoldások használata is.  Több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetési tranzakciót bonyolítottak le a teljes magyar gazdaságban a tavalyi év során. Ez az előző évhez képest mintegy 200 millióval növekvő tranzakciószámot jelent, amelyben a bankkártyás fizetések továbbra is dominálnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss fizetési rendszer jelentéséből.

Egyre többen választják  az elektronikus fizetést

Az elektronikus fizetések aránya tavaly elérte a 42 százalékot a teljes belföldi pénzforgalmon belül, az elektronikus tranzakciók aránya pedig 38 százalékra nőtt. Az azonnali fizetések 12 százalékos növekedéssel elérték a 225 milliós darabszámot, míg az internetes bankkártyás vásárlások 16 százalékkal 367 millióra emelkedtek.

Kedvező trend a készpénzhasználat visszaszorulása is. A kártyás készpénzfelvételek pedig 4 százalékkal csökkentek, 87 millióra.

Az új fizetési módok is népszerűek, mint a Qvik, QR-kódok és fintech-hatás

Az azonnali fizetésekre épülő qvik rendszer is lendületesen fejlődik.

2024-ben már több mint 1 millió qvik kérelem teljesült, az azonnali fizetésre épülő qvik fizetési szolgáltatások pedig minden lakossági ügyfél számára teljesen ingyenesen elérhetővé váltak 2024 őszén. Idén április végére a QR-kódos fizetések száma is meghaladta a 400 ezret. Jelenleg mintegy 30 ezer kereskedőnél és szolgáltatónál érhető el ez az új fizetési rendszer.

Közben a külföldi fintech szolgáltatók is erősödnek. Ez újabb lehetőségeket teremt a kereskedők és a számlakibocsátók számára is egy olcsó és modern fizetési megoldás bevezetésére. A hazai ügyfelek közül 1,6 millióan használnak ilyen megoldásokat, és több mint 1 500 milliárd forint értékben költöttek kártyáikkal 2024-ben.

További kihívások és reformok

Az MNB szerint a pénzforgalmi rendszer fejlettségi mutatói jó irányba mozdultak: a 60 év felettiek számlalefedettsége 78 százalékra nőtt. A pénzforgalmi szolgáltatásokból származó banki bevételek 969 milliárd forintra emelkedtek, ami +15 százalék növekedést jelent.

Ugyanakkor több tényező is növeli a lakosság pénzforgalmi költségeit, mint az inflációkövető díjemelések, a bonyolult árazási struktúra és az ügyfelek informáltságának hiánya. Az MNB és a bankszövetség ötpontos megállapodása és a kormánnyal kötött egyezmény célja, hogy megakadályozza a további díjemeléseket és átláthatóbbá tegye a rendszert.

Ellenőrzések és szankciók

Az MNB hat ügyben folytatott pénzforgalmi ellenőrzést, és közel 300 millió forint bírságot szabott ki. A leggyakoribb jogsértés a fizetések haladéktalan jóváírásának elmulasztása volt.

A jegybank célja, hogy 2030-ra a digitális fizetési tranzakciók aránya elérje a 67 százalékot a magyar gazdaságban.

A lakossági átutalásokhoz kötődő visszaélések értékének növekedése 2024-ben megállt, a fizetési kártyák esetén azonban számuk és értékük is emelkedett, ezért a bankok és a kártyatársaságok részéről egyaránt további erőfeszítések szükségesek a visszaélések visszaszorítására. Az MNB elvárásai alapján megvalósított banki fejlesztések, például a tranzakciós limitkezelés hatására mérséklődött az átutalásos visszaélések növekedése. A visszaélések hatékonyabb megelőzését támogatja az MNB és a GIRO által 2025 július 1-jén elindított Központi Visszaélésszűrő Rendszer, valamint a Varga Mihály jegybankelnök által júniusban bejelentett öt csapás intézkedéssorozat többi eleme.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash