Első ránézésre szigorúnak tűnik a piaci ítélete, hiszen a Magyar Telekom gyorsjelentése év/év alapon látszólag nagyon kedvező számokat mutat, hiszen az idei második negyedévben elért 10,68 milliárd forint nettó eredmény közel két és félszerese az egy évvel korábbi 4,36 milliárd forintos nyereségnek. Ám észre kell venni, hogy a tavalyi Q2-ben volt egy egyszeri eredményrontó tétel, a tengerentúli vizsgálat (SEC) költsége, s most az akkori nagy mínusz korrekciójának lehetünk tanúi.

A menedzsment várakozásai csak takarékossági csomaggal tarthatóak

Gyenge, de a várakozásoknak megfelelő eredményességről számolt be a társaság – mondta Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője, hozzátéve: a negatív folyamatokra azonban a költségcsökkentések és áremelések révén hathatós válasz érkezik az év második felében, így a várakozások tarthatóak. Ezért a Concorde fenntartja az intézményi ügyfeleknek szóló felülsúlyozás ajánlását.

Mint mondta, bár a gyorsjelentés a vártnak megfelelő, s a menedzsment is megerősítette az idei évre vonatkozó eredményvárakozásait. Ugyanakkor azonban a második negyedév során, az amortizáció előtti üzemi eredmény 9 százalékkal csökkent, miközben a teljes évre, a társaság vezetése csak 4-6 százalékos visszaesést várt. Ezért, hogy az egész évre kitűzött célok teljesüljenek a menedzsment széles körű költségcsökkentési programot jelentett be. Ennek során nem csak az általános, hanem a marketing költségeket, a készüléktámogatásokat, valamint az ügynöki díjakat is csökkentik. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a Concorde elemzői tarthatónak ítélik a menedzsment várakozásait.

A falból is kihúzták a zsinórt

A társaságnál bejelentett takarékosságra a háztartások nehéz anyagi helyzete miatt van szükség – folytatta. Ez elsősorban a vezetékes üzletágat érinti. Az előfizetők nem feltétlenül a szolgáltatás lemondását választják, gyakran olcsóbb csomagokra fizetnek elő és így takarékoskodnak. A társaság szempontjából azonban mindkét esetben jelentős bevétel esik ki, nagy profittartalommal. Ez utóbbit nehéz pótolni, mert a Magyar Telekom növekvő üzletágai a vezetékes üzletághoz képest alacsonyabb profittartalommal működnek. Így fordulhatott elő, hogy bár az árbevétel több mint 1 százalékkal nőtt, az amortizáció előtti üzemi eredmény így is 9 százalékkal esett vissza. Az energiaértékesítésen gyakorlatilag nem keletkezik eredmény, így annak csak az ügyfélmegtartásra és az árbevételre van hatása. Az IT szolgáltatásokból származó bevétel pedig hiába nőtt több mint 30 százalékkal, a profittartalom ez esetben is jóval elmarad a vezetékes hang szolgáltatás nyereségtartalmától.

A piaci részesedések tekintetében továbbra is tartja erős pozícióit a társaság – hangsúlyozta Gyurcsik Attila, mondván, a negyedév során újabb 80 ezer fővel bővült a mobil szélessávú előfizetők száma. Az előfizetéses ügyfelek aránya is tovább emelkedett az ügyfélbázison belül. Ez jó hír, hiszen az előfizetéses ügyfelek jóval többet költenek, mint a feltöltő kártyás társaik. Az IPTV értékesítés is kifejezetten jól halad, közel 20 ezer ügyfél választotta ezt a típusú szolgáltatást a negyedév során. Bár az eladósodottsági mutató megközelítette a 40 százalékot, amely a menedzsment által kijelölt sáv felső határa. Ettől azonban nem kell megijedni, az eladósodottsági mutató emelkedésében – a második negyedévi osztalékfizetésen túl – számos egyszeri tétel játszott szerepet. Ilyen volt az amerikai tőzsdefelügyeletnek fizetett 22 milliárd forintos bírság, amely ugyan a tavalyi év eredményességét rontotta, a kifizetésre azonban csak idén került sor. Érdemes még megemlíteni a frekvenciavásárlásra elköltött jelentős összeget is, amely szintén nem évről évre visszatérő elem.

Történelmi mélypont rajzolódott ki a charton

Elsősorban a gyenge kilátásoknak köszönhető, hogy új, mindenkori mélypontra (396 forint) estek a telekommunikációs vállalat részvényei – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, mondván, a társaság vegyes számokat tett közzé a ma hajnali gyorsjelentésében. És ugyan a bevételek kismértékben meghaladták a várakozásokat, de az EBITDA, az üzemi/üzleti eredmény és a nettó profit sor a konszenzus alsó határát súrolta.

Mint mondta, az egyes szegmensek bevételei kapcsán új irányt nem lehet felfedezni. A vezetékes szolgáltatásokból származó bevételek tovább estek, amit a növekvő TV-és IT bevételek továbbra sem tudtak teljes mértékben ellensúlyozni. Az energiaértékesítés folyamatosan növekszik, bár meg kell említeni, hogy az árrés ebben az üzletágban alacsony (ez magyarázza az erős árbevételi és gyenge üzemi sorokat). A montenegrói és macedón leány gyengébb teljesítményét a gyenge forint kompenzálni tudta, a folyó negyedévben azonban már nem számolhatunk ilyen hatással (bár a mostani időszak turisztikai okokból amúgy is erős).

A megtermelt készpénz (szabad cash flow) értéke +8 milliárdon állt a félév végén az első negyedévi -15 milliárd forinthoz képest. A SEC/DOJ megállapodáshoz kötődő céltartalékképzés elszámolás (22 mrd forint) és a magyar 900MHZ-es spektrum licenszdíj (11 mrd forint) nyomást gyakorolt a CAPEX-re az első negyedévben. Ezen tételek kifutása után a második féléves pénztermelés visszatérhet a megszokott szintek közelébe. A nettó eladósodottsági ráta az első negyedéves szintről (33,6 százalék) 39,3 százalékra ugrott, részben a gyengébb forintnak, részben az első félévben felvett új hiteleknek köszönhetően. De a mutató értéke még a cég 30-40 százalékos komfortzónáján belül van. A második félévben nem várhatók fajsúlyos kiadások és a profitra helyeződő nyomás is enyhülhet az áremelésekkel, ezért várhatóan nem kerül veszélybe az 50 forintos osztalék.

Egyre olcsóbb a papír

Már a gyorsjelentés előtti várakozások feltérképezésekor, az akkori 410-420 forintos árfolyamszint mellett is feltűnt, hogy egy jó dolgot mindenképpen ki lehet emelni, azt tudniillik, hogy olcsó a papír. Nos, azóta 400 alá bukott a kurzus, vagyis még olcsóbb lett. Ami még akkor is vonzó árazás, ha esetleg nem lesz tartható az 50 forintos osztalék szint, mert még 40 forintos osztalék mellett is csinos osztalékhozammal lehet számolni.

Az osztalék kapcsán azt kell látni, hogy az 50 forintos szintet a telekomadó kivezetése mellett könyvelte el tarthatónak a piac, s ugye azóta jött a telefonadó. Kérdéses, hogy ebből mennyit tud majd áthárítani az ügyfelekre a társaság. Mindamellett a Magyar Telekom makro kapcsolt papír, vagyis az osztalékhozamot többre értékelné a piac, ha tovább csökkenne a magyar kockázati prémium. Amíg ugyanis a vállalati kötvények euróban fizetnek 10 százalékos hozamot, addig nem nagyon várható az Mtel árfolyamának komolyabb felépülése. Ebből a szempontból sokat segíthetnek az ősszel folytatódó IMF tárgyalások.