Sokat mondó adat, hogy Oroszországban mindössze alig több, mint 100 milliárdos birtokolja az ország teljes vagyonának harmadát – írja a Business Insider. Ez pedig elsősorban az 1990-ben kialakult orosz „káosznak” tudható be. A többségük – egyébként kivétel nélkül férfiak – ugyanis hatalmas pénzeket kerestek az egykori szovjet vagyon privatizációja során.

Ráadásul az elmúlt 15 évben az oligarchák egy része már nem csak Oroszországban „uralkodik”, hanem vezető nyugati márkák élén gyarapítja a vagyonát. Egyesek pedig már nem is Oroszországban élnek, hanem például Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban vagy más egykori szovjet tagállamban. Az alábbi listán szereplőkben az a közös, hogy mindannyian érdekeltek valamilyen jelentős nyugati vállalatban.

Aliser Uszmanov – Arsenal

Uszmanov Oroszország leggazdagabb embere, aki vagyona jelentős részét a bányászatban szerzett érdekeltségeiből gyűjtötte össze. Emellett ő a tulajdonosa a Mail.ru-nak, Oroszország legnagyobb internetes vállalatának is, amely az ország második legnagyobb mobilszolgáltatója.

A milliárdos holding társasága, a Red & White hozzávetőleg 30 százalékát birtokolja az Arsenal futballcsapatnak. Ezt egyébként Uszmanov egy másik acélmágnással, Farhad Moshirival osztja meg.

A holding 14,65 százalékos részesedéssel indult, majd ez kúszott fel szépen lassan a jelenlegi szintre. Uszmanov korábban úgy nyilatkozott, hogy tovább szeretné növelni a részesedését. A jelenlegi főrészvényes az amerikai milliárdos, Stan Kroenke.

Alexander és Jevgenyij Lebegyev

A 34 éves Jevgenyij Lebegyev és édesapja, Alexander közös tulajdonosai a brit lapoknak, melyekből együtt több mint egymillió példányt nyomnak naponta. Az Independent, az i, illetve az ingyenes Evening Standard igen tekintélyes médiabirodalmat jelent Nagy-Britanniában.

Emellett az oligarchacsalád nagy figyelmet fordít arra is, hogy ne felejtsék el, honnan jöttek. Ezt mutatja, hogy Alexander Lebegyev résztulajdonosa az orosz liberális lapnak, a Novaja Gazetának. Lebegyev egyébként a bankszektorban szerezte a vagyonát, amikor az 1990-es évek nagy felfordulásában jól manőverezett.

Oleg Deripaszka – Strabag

Deripaszka a RUSAL elnöke, amely világ legnagyobb alumíniumvállalatának számít, és amely erős összeköttetésekkel rendelkezik a politikával.

Nem véletlen tehát, hogy Deripaszka volt a 2014-es szocsi téli olimpia egyik legfőbb befektetője és építési vállalkozója.

A milliárdos jelenleg blokkoló kisebbséggel rendelkezik a Strabagban, amely jóllehet nem a legfontosabb társaság a listán, mégis jelentősnek számít.

A Magyarországon is jól ismert vállalat Európa egyik legnagyobb építőipari cégének minősül több mint 10 milliárd eurós bevétellel és 700 ezret meghaladó alkalmazotti gárdával.

Jurij Milner – Facebook, Twitter

Milner vagyona szárnyalásnak indult a 90-es évek közepén, amikor egy olyan befektetési vállalat vezérigazgatója volt, amely Mihail Hodorovszkij tulajdonában állt. Nem mellesleg Hodorovszkij az az üzletember, aki miután kiesett Putyin elnök bizalmából, 8 évet ült börtönben.

Korábban Milner rendkívül ügyesen válogatta meg a befektetéseit az amerikai technológiai vállalatokban. A milliárdos 2009-ben bevásárolta magát a Facebookba, és a papírok 5,5 százalékát birtokolta, amikor a vállalat tőzsdére ment. Ez Milner számára azt jelentette, hogy a 200 millió dolláros befektetéséből néhány éven belül több mint 1 milliárd lett.

Szintén jó húzás volt, hogy a Twitter kezdeti részvénykibocsátásakor lecsapott a befektetésre. Milner 2011-ben nagyjából 400 millió dollárt szánt az üzletre, amikor a Twittert 8 milliárd dollárra értékelték. A jó érzéket bizonyítja, hogy a társaság becsült értéke mára hozzávetőleg 26 milliárd dollár.

Dmitrij Ribolovjev – AS Monaco, Bank of Cyprus

Ribolovjev 2010-ig többségi tulajdonos volt a világ legnagyobb káliumtrágya-gyártó cégében, az Uralkaliban.

Egy évvel később a vállalkozó kétharmados többséget szerzett az AS Monaco futballklubban, melynek következtében a csapat jelentős nagybevásárlásba kezdett. Olyan játékosokat igazoltak le ugyanis, mint Radamel Falcao vagy James Rodriguez.

A ciprusi válság idején, 2013-ban, Ribolovjev a Bank of Cyprus kevesebb mint 10 százalékát birtokolta, de ezzel is ő volt a legnagyobb egyéni részvényes.

Roman Abramovics – Chelsea

Szemben Uszamanovval, Abramovics többségi részvénye a Chelsea-nek, amelybe 2003-ban vásárolta be magát.

Abramovics a megtestesült oligarcha, abban az értelemben, hogy politikai befolyása megnyitotta neki a milliárdokhoz vezető ajtót. A vállalkozó egészen 8 évig az északkelet-oroszországi Csukcsföld kormányzója volt.

Amellett, hogy futballklubok látszólag az orosz milliárdosok kedvenc „játszótereinek” számítanak, a Chelsea Abramovics birodalmának csupán kis részét teszi ki. Ezzel együtt a klub a 2013-14-es évben rekordnak számító 18 millió fontos nyereséget ért el.

Alekszej Mordasov – Lucchini

Nem meglepő módon Mordasov is azok közé tartozik, akik a 90-es évek privatizációs hullámában csaptak le a kínálkozó lehetőségre, és lettek gyorsan rendkívül gazdagok. Talán az sem túl nagy meglepetés, hogy ő is a fémiparból szerezte a vagyonát.

A nyugati terjeszkedés nagy húzása azonban az volt, amikor Mordasov 2010-ben megvásárolta a Lucchinit, Olaszország egyik legnagyobb acélgyártóját. Mindazonáltal az üzlet nem bizonyult kiugró sikernek, mivel a vállalat 2012-ben csődbe ment, és Mordasov azóta is vevőt keres.

Egyébként a vállalkozónak nem a Lucchini az egyetlen európai érdekeltsége. A német utazási társaság, a TUI negyede is az ő kezében van.

Mihail Prohorov – Brooklyn Nets

Prohorov nemzetközileg az egyik legismertebb név a listán. A milliárdos szintén a fémiparból szerezte a vagyonát, ráadásul 2012-ben még az orosz elnökválasztáson is indult.

A vállalkozó 2010-ben megvásárolta a New Jersey Nets amerikai kosárlabdacsapatot, és 2012-ben Brooklynba költöztette. Idén januárban úgy tűnik, Prohorov inkább eladná a klubot.

Alexander Abramov – Oregon Steel Mills

Abramov Roman Abramovics egyik üzleti partnere, és ipari óriásán, az Evrazon keresztül hatalmas érdekeltsége van az orosz acéliparban.

A milliárdos 2007-ben döntött úgy, hogy bevásárol az Egyesült Államokban is. Ennek keretében szerzett részesedést az Oregon Steel Millsben, illetve a Claymont Steelben. Noha az utóbbi azóta bezárt, több mint 1 milliárdos bevétellel még mindig Abramov észak-amerikai üzemei termelik a jövedelem egyötödét.

Len Blavatnik – Warner Music Group

Annak ellenére, hogy Blavatnik az Egyesült Államokban kezdte az üzleti karrierjét még a Szovjetunió összeomlása előtt, ez nem akadályozta meg abban, hogy egy másik orosz társával, Viktor Vekszelberggel jelentős vagyonokra tegyenek szert az átalakulás során privatizált eszközök felvásárlásával.

Az Access Industries, melyet Blavatnik a 80-as években alapított New Yorkban, és melyet máig birtokol, 2011-ben 3,3 milliárd dollárért vásárolta meg a Warner Musicot.

Azóta a Warner Music Group valószínűleg Észak-Amerika legnagyobb oligarcha által tulajdonolt társasága.

Mihail Fridman – RWE Dea

Fridman 1989-ben alapította az Alfa-Ecót, amely végül Alfa Group lett, és amelynek jelenleg is a legkülönfélébb érdekeltségei vannak Oroszország szerte.

A vállalkozó tavaly vásárolta meg a RWE Deat, ami a Bloomberg szerint 7,1 milliárd dollárjába került. Ezzel az RWE Dea, amely a második legnagyobb német energiatársaság olaj- és gázipari leányvállalata, feltehetően a legméretesebb orosz vállalati felvásárlást tudhatja magáénak Európában.

Noha Oroszországban megvan a saját olaj- és gázipara, Fridman számára ez a felvásárlás hatalmas pozíciót jelent Európa többi részén is.