Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle e.V.) felmérése szerint a lakossági megtakarítások növekedése elsősorban az utazási korlátozásokkal, az étterembezárásokkal, a mozik és színházak zárva tartásával, a kiskereskedelmi üzletekben a bevásárlási lehetőségek beszűkülésével mutat szoros korrelációt. Alig tapasztaltak összefüggést viszont az olyan gazdasági bizonytalanságokkal, mint például az aggodalom a munkahely elvesztésétől, vagy a fertőzésnek kitettség.

Az IWH elnöke Reint Gropp ezért is tartja nagyon valószínűnek, hogy a korlátozások feloldását követően a lakossági fogyasztás és a gazdasági aktivitás lendületes fellendülésére lehet számítani. A felmérés megállapításaiból azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a háztartások azonnal a piacra zúdítják az egyre nagyobb keresletüket, amikor a korlátozások feloldása ezt lehetővé teszi. Ebből pedig a korlátozások miatt leginkább hátrányt szenvedett ágazatok, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a rendezvényszervezés és a turizmus profitálhat majd elsősorban. Forgalmuk átmenetileg akár a krízis előtti szint fölé is emelkedhet.

Másként nézne ki a helyzet, ha a háztartások elsősorban a gazdasági bizonytalansági tényezők és a kilátásokkal szembeni aggodalom miatt hozták volna meg megtakarítási döntéseiket. Ebben az esetben ugyanis csak a lakossági fogyasztás visszafogott ütemű növekedésére lehetne számítani 2021-ben. Ugyanez lenne a helyzet, ha a háztartások az adóemelésektől tartva növelték volna megtakarításaikat – tették hozzá. „Nagy átlagban a háztartások nagyobb elkölthető pénzeszközzel rendelkeznek majd a válságot követően, mint előtte” – mutatott rá Gropp, aki szerint ezt a fogyasztói bizalom gyors visszatérésére utaló tényezőnek lehet tekinteni, és hosszabb távon a pénzügyi stabilitásra is áldásos hatással lehet.