Novemberben és decemberben 5 milliárd forint játékadótól, egyéb befizetések címén pedig újabb 5 milliárd forinttól esik el az idei költségvetés, ha nem járnak el gyorsan a hatóságok az új üzemeltetési forma engedélyezésekor – véli a Magyar Szerencsejáték Szövetség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

„Október végén a magyar szerencsejáték történetének egy fejezete lezárul, 21 év után megszűnnek a hagyományos pénznyerő automaták, a teljesen új, Európa legátláthatóbb szerver központú rendszere pedig még nem tud startolni” – idézi a közlemény Schreiber Istvánt, a szövetség elnökét.

Az MSzSz az egyetlen megoldást a hatósági eljárások gyorsításában látja, ha már a jogszabályalkotás a vártnál hosszabbra sikerült. Nemcsak az idei büdzsé lehet szegényebb 10 milliárd forinttal, hanem a majdnem ezer hazai vállalkozót és alkalmazottaikat is a teljes csőd fenyegeti, ha a tavaly novemberben hozott szerencsejáték jogszabályokhoz kötődő, június végén kihozott végrehajtási rendelet csúszása miatt felmerülő károk enyhítésében nem segítik a vállalkozásokat a hatóságok az engedélyezés felgyorsításával.

„A szerencsejáték törvény őszi módosítása értelmében 2011. november 1-je óta már nem lehet a hagyományos pénznyerő automata működésére engedélyt kérni. Mivel az engedélyek döntő többsége egy évre szólt, és az új típusú szerver alapú pénznyerő automatára még nem lehet kérelmet benyújtani, az a helyzet állt elő, hogy folyamatosan ki kell vonni a lejárt engedélyű gépeket az üzemeltetésből, mást pedig nem lehet helyette üzembe helyezni” – fogalmazott az MSzSz elnöke.

Az MSzSz közleménye szerint a szervezők nagy része ma ott tart, hogy szeptemberben és októberben elfogy minden engedéllyel rendelkező pénznyerő automatája, ezért a szerencsejáték szervező tevékenységét nem tudja gyakorolni. Az MSzSz javaslatot tett arra, hogy a csatlakozási szerződés, és a pénznyerő automata engedély iránti kérelem benyújtásával – érvényes személyi megfelelőség esetén – a játékterem engedélyek érvényesek maradhassanak.

Az MSzSZ úgy ítéli meg: ha a jelenlegi eljárási rendhez tartják magukat a hatóságok, még a január 1-jei kötelező átállás is veszélybe kerülhet, aminek a központi büdzsére nézve komoly következményei lehetnek. Ezt a folyamatot vetítette előre a szövetség tavaly novemberben, amikor átállási moratóriumot kért, hiszen a szakma látta, hogy a havi, gépenkénti 500.000 forintos fix játékadóteher „megöli az ágazatot”.

Schreiber István szerint csak az új rendszer startolásakor kezdheti újjáépíteni magát a tavaly november óta 22 ezer gépről körülbelül 1.500 gépre zsugorodott piac. A szövetség becslései szerint az ágazat korábban a kapcsolódó vállalkozásokkal együtt mintegy 60.000 embernek adott munkát, de ezeknek az embereknek a fele biztosan az utcára került az Európában is példátlanul magas játékadó miatt bevezetett racionalizálások eredményeként. Az új üzemeltetési forma lehetővé teszi, hogy a munkaerő elkezdjen visszaáramlani, ha az engedélyezési eljárások nem teszik lehetetlenné a január 1-jéig kötelező átállást.