A kamatvágás váratlanul érte a piacokat, az euró árfolyama a döntést követően 1,35 dollárról 1,34 alá esett.

Már júliusban jeleztek

Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntés bejelentését követő sajtótájékoztatón a döntés indoklásában elmondta, hogy a júliusi ülést követően kiadott, előre mutató „forward guidance” értelmében csökkentették a mostani ülésen az alapkamatot. (Az EKB júliusi kamatdöntő ülésén hagyott fel azzal a hagyománnyal, hogy nem kötelezi el magát jövőbeni intézkedések mellett. Azóta úgynevezett „forward guidance” jelzésekkel ad tájékoztatást a piacoknak monetáris politikai szándékairól.)

Az elnök a korábbiakkal megegyező megfogalmazású „forward guidance” nyilatkozatot tett a mostani indoklásban is az EKB által követni tervezett monetáris politikáról: „a kamatláb belátható ideig a jelenlegi szinten, vagy az alatt marad” – fogalmazott.

Egyhangú volt a döntés

A kamatvágás időzítésével kapcsolatban Mario Draghi elmondta, hogy a kormányzótanácsban egyetértés uralkodott arról, hogy lépni kell, a nézetek csak abban tértek el, hogy pontosan mikor. A „forward guidance” megfogalmazás a kormányzótanács teljes egyetértését tükrözi – szögezte le.

A döntés alapjául szolgáló gazdasági tényezőkről szólva Draghi elmondta, hogy az inflációs várakozások változatlanul az EKB két százalékos célja alatt, annak közelében vannak, tehát „huzamos ideig” alacsony inflációra, majd később valamivel 2 százalék felettire lehet számítani.

Vannak még eszközei az EKB-nek

A laza monetáris politika folytatását az EKB elnöke szerint a gazdasági fundamentumok ingatagsága és gyenge dinamikája indokolja. Draghi rámutatott, hogy a kamatvágás mellett még számos, ki nem használt növekedésösztönző eszköz áll az EKB rendelkezésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a belső kereslet javulásának és az EKB támogató monetáris politikájának köszönhetően már szerény gazdasági növekedés észlelhető az euróövezetben, a gazdasági hangulati mutatók folyamatos, bár visszafogott javulást mutatnak.

A reálgazdaságban már érzékelhetőek az alkalmazott pénzügyi intézkedések hatásai – szögezte le. Rámutatott, hogy a munkanélküliségi ráta ezzel együtt is még elfogadhatatlanul magas az euróövezetben, és a tagországoknál is van még bőven mit tenni a költségvetési kiigazítások terén, ami továbbra is hátráltatja a gazdasági növekedés beindulását.

A növekedést hátráltató tényezők gyengültek ugyan, de a globális piaci kockázatok változatlanul negatív hatással lehetnek az euróövezeti növekedésre.

A tagállamoknak folytatniuk kell a költségvetési kiigazításokat

Az euróövezeti országoknak továbbra sem szabad felhagyniuk a költségvetési kiigazításokkal – hangsúlyozta az EKB elnöke, ezen belül a hangsúlyt mindenképpen a növekedésbarát intézkedésekre kell helyezniük. Strukturális reformokat kell végrehajtaniuk a munkaerőpiacon is, és további erőfeszítéseket kell tenniük a versenyképesség javítására.

Mario Draghi a kamatvágás indoklásában leszögezte, hogy az EKB továbbra is szoros figyelemmel követi a gazdasági és pénzügyi fejleményeket, és kész minden rendelkezésére álló eszközt igénybe venni a gazdasági növekedést támogatása érdekében.