A beiskolázásra mindenki készül, ám az év közbeni kiadásokkal kevésbé kalkulálunk előre, pedig, ha összehasonlítjuk a számokat, nem olyan nagy a különbség. A Budapest Bank nemrég publikált felmérése szerint a beiskolázásra átlagosan 58 ezer forintot terveztek költeni a szülők 2014-ben. Az egyetemista gyermekeket nevelőknél ez értelemszerűen jóval nagyobb tételt, átlagosan 124 ezer forintot jelentett, de egy középiskolás őszi elindítása is átlagosan 64 ezer forintba került, miközben az általános iskolásoknál ez az összeg 48 ezer forint volt. A legnagyobb terhet a megfelelő ruházat és lábbelik, valamint a taneszközök és a tankönyvek beszerzése jelentette, amelyek a költségek 70 százalékára rúgtak. A felsőoktatásban tanulók esetében ezeken kívül a tandíj képviselt még nagyobb hányadot.

Magas a számla év közben is

Ez azonban még csak az indulás. A kutatás azt is vizsgálta, milyen összegekkel kell számolni év közben, s a várható havi kiadás nem volt sokkal alacsonyabb: átlagosan 49 ezer forint, amely összeg a különórákra fordított díjakat is tartalmazta. A felmérés eredményei szerint a havi taníttatási költség magasabb a faluban élő szülők és az egy gyereket nevelő szülők körében, továbbá, minél magasabb szinten tanul egy nebuló, annál nagyobb anyagi terhet ró a családra. Míg egy általános iskolás gyereknél ez közel 38 ezer forintot jelent havonta, egy középiskolásnál már 55 ezer forint is lehet, az egyetemistáknál pedig a 113 ezer forintot is meghaladhatja.

A havi fizetnivaló általában sok „kis” tételből jön össze: menza, informatikai eszközök beszerzésének, fenntartásának, törlesztésének díjai, a különórák díja. A középiskolások havi kiadásai szinte minden tételre vonatkozóan magasabbak, az egyetemisták legkomolyabb kiadása pedig a kollégium, albérleti díjak fedezése, amennyiben a gyerek szülőhelyétől távol, más városban tanul.

Mindezt a többség kész vállalni, hisz a családok többsége számára (tízből legalább kilenc esetében) kiemelten fontos cél a gyerekek megfelelő iskoláztatása. Ráadásul a gyerekek képzésének finanszírozását a szülők többsége saját kötelességének tekinti, bár minden ötödik szülő elvárja, hogy saját lehetőségeihez mérten a gyerek is járuljon hozzá az anyagi fedezet előteremtéséhez, ez főként az egyetemista gyerekeket nevelő és 50 évnél idősebb szülőknél jellemző.

Miből van erre pénz?

Az őszi iskolakezdésre sokan takarékoskodnak, ilyenkor a családok többsége iskolakezdési támogatásban is részesül. A fennmaradó részt általános tartalékból, a szülők vagy (főként nagyobb gyerekeknél) a diákok által vállalt pluszmunka díjából, családi, baráti segítségnyújtásból tervezték finanszírozni, ami mellett minden hatodik család elképzelhetőnek tartotta, hogy hitelt vesz fel. A többség elsősorban rokoni kölcsönben gondolkodott, de minden harmadik szülő említette a folyószámlahitelt és minden negyedik válaszadó a hitelkártya keret terhére történő vásárlást, 22 százalék pedig egyéb típusú hitel felvételén gondolkodott (leginkább személyi kölcsönben, de ez a teljes célcsoport mindössze 1-2 százalékát jelentette).

Az elmúlt hetek banki statisztikái vissza is igazolják az előzetes felmérési eredményeket. A hitelkártya igénylések száma a Budapest Banknál augusztus-szeptemberben emelkedett, amiben azonban az iskolakezdés mellett szerepet játszottak az erre az időszakra eső akciók is. Az egyéb hiteltermékeknél kiugró adatokkal nem találkoztak.

Mihez nyúlhatunk váratlan helyzetben?

Az esztendő hátra lévő részében jelentkező plusz kiadások finanszírozásához számos banki termék közül lehet választani, érdemes azonban körültekintően, a termékek igénybevételének feltételeit alaposan megismerve dönteni, így ugyanis komoly összegek takaríthatók meg – hangsúlyozták a Budapest Banknál.

Átmeneti pénzhiány esetén kisebb összegű kiadások fedezésére a folyószámlahitel jelent kézenfekvő megoldást, amellyel egy meghatározott hitelkeretből lehet költeni. Mivel azonban az igénybevett összeg után kamatot kell fizetni, akkor érdemes ezt a megoldást választani, ha rövid időn belül ki tudja egyenlíteni az igénylő a tartozást.

Diákhitel

A felsőoktatási tanulmányok finanszírozásában a szabadon felhasználható Diákhitel is segítséget nyújthat. Ennek kamata kedvező (5,75 százalék), és a törlesztést is csak a tanulmányok befejezését követően kell megkezdeni, a törlesztőrészleteket pedig az igénybevevő akkori fizetése alapján állapítják majd meg (kérhető szemeszterenként egy összegben maximum 250 ezer forint, vagy havonta maximum 50 ezer forint).

Ennél kedvezőbb, – a meghatározott feltételek teljesítése esetén – akár kamatmentes megoldást jelenthet a hitelkártya használata. Olyan esetekben érdemes ezt igénybe venni, amikor a szülő tudja, hogy a következő havi bevételéből már lesz fedezete az adott pillanatban jelentkező többletköltségre. A hitelkártyánál ugyanis a kamatmentes periódust kihasználva többletköltség nélkül vehető igénybe a hitel, ám ennek lejártával a kamat már magasabb. A Tesco Vásárlókártyánál például 100 ezer és 1 millió forint közötti hitelkeret vehető igénybe (jövedelemtől függően), s a kamatmentes periódus akár 45 nap is lehet (attól függően, hogy a vásárlás mikor történik). A kártyát a 220 Tesco áruház mellett 70 ezer egyéb helyen lehet fizetésre használni. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy mint minden egyéb hitelkártyát, készpénz felvételére ezt sem érdemes igénybe venni, mert ebben az esetben a kamatot azonnal felszámítják, s számolni kell azzal, hogy amennyiben a kártyatulajdonos nem egyenlíti ki a teljes tartozást az elszámolási időszak végével, a fennmaradó részre magas kamatot számít fel a bank (375 ezer forintos hitelkeret felhasználásnál például a THM 40,1 százalék).

Forrás nagyobb kiadásokra

Így olyankor, amikor nem biztos, hogy a következő havi jövedelem fedezetet nyújt az extra kiadásra, érdemes egyéb módozatot, például áruhitelt vagy személyi kölcsönt igénybe venni. Előbbi tartós fogyasztási cikkekre kérhető, közvetlenül a kereskedőtől. Az elbírálása gyors, ha a szükséges igazolások rendelkezésre állnak, akár a vásárláskor el is intézhető. A Tesco áruházakban például országszerte 82 helyen elérhető a Budapest Bank áruhitele.

Ha azonban valaki előre gondolkodik, és időben elindítja az igénylést, a nagyobb összegű kiadásokat személyi kölcsönből is fedezheti, amelynek kamata rendszerint kedvezőbb, mint a hitelkártyáé (ha a kamatmentes perióduson túl sikerül csak törleszteni) vagy az áruhitelé. Emellett ez a megoldás a visszafizetést is tervezhetővé teszi, mivel általában elérhető olyan konstrukció, amelynél a tartozás rendezéséig fix havi törlesztőrészletet kell fizetni. A Tesco Pénzügyi Partner pulttal rendelkező áruházaiban egyébként ilyen Budapest Bank hitel is igényelhető. A könnyített hitelbírálaton felül további előny, hogy az év végéig jóváhagyott Tesco Privát Kölcsön igénylése esetén a Tesco Clubcarddal rendelkezőknek 10 000 pontot írnak jóvá.

Ha például 200 ezer forintért vásárolnánk laptopot és épp nincs olyan akció az áruházban, amelynél ezt 0 százalékos THM mellett kínálja az áruház, akkor a termék megvásárlása a Budapest Bank által finanszírozott standard áruhitel vagy a Tesco Privát Kölcsön Expressz termékek igénybevételével is lehetséges. A táblázatban szereplő konkrét példa alapján jól látszanak az eltérések. Fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy a példától eltérő futamidő és hitelösszeg választása esetén ezek az értékek változnak.