88 éves korában elhunyt Ferenc pápa, a katolikus egyház első latin-amerikai vezetője. 2013-as megválasztása óta a reformok, a botrányok és az egyházi megosztottság közepette próbálta új irányba terelni a Vatikánt – egyszerre vált globális ikonná és belső viták célpontjává.

Meghalt Ferenc pápa, a Római Katolikus Egyház első latin-amerikai vezetője, amellyel véget vetett a gyakran viharos uralkodásnak, amelyet a megosztottság és a feszültség jellemez, miközben a rejtőzködő intézmény átalakítására törekedett. A pápa 88 éves volt és február óta súlyos kettős tüdőgyulladásban szenvedett – közölte a tragikus hírt a Vatikan.

Húsvét hétfőn reggel 9:45-kor Kevin Farrell bíboros, az Apostoli Kamara Camerlengója a Casa Santa Martából a következő szavakkal jelentette be Ferenc pápa halálhírét:

„Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc pápa halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az atya házába. Egész életét az Úr és Egyháza szolgálatának szentelte. Arra tanított minket, hogy az evangélium értékeit hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára. Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért Ferenc pápa lelkét az Egyetlen és Szentháromság Isten végtelen irgalmas szeretetének ajánljuk.”

Meghalt Ferenc pápa és egy viharos korszak zárult le a Vatikánban

Ferenc pápa, a katolikus egyház első latin-amerikai vezetője, 88 éves korában elhunyt – jelentette be a Vatikán hétfő reggel. Halála nemcsak egyházfőként, hanem reformer vezetőként is mérföldkő a modern katolicizmus történetében. Jorge Mario Bergoglio 2013 óta állt az egyház élén, és pápaságát kezdettől a megosztottság, a megújulás és az ellentmondások kísérték. A pápa az utóbbi hónapokban súlyos betegséggel küzdött, de a húsvéti szent három napot idén is a rászorulók között kezdte. Nagycsütörtök délután a római Regina Coeli börtönbe személyesen ellátogatott, ahol rabokkal találkozott és személyesen vitte el számukra a remény üzenetét. 

Az egyszerűség embere volt, aki hatalmas terhet örökölt

Ferencet 2013. március 13-án választották meg pápának, elődje, XVI. Benedek történelmi lemondása után. A világ egyik leginkább meglepő egyházi választásaként értékelt döntés révén egy Buenos Aires-i jezsuita került a katolikus egyház csúcsára. A szegények iránti elkötelezettségéről ismert Bergoglio kezdettől fogva hangsúlyozta az alázatot és az egyszerűséget – nem költözött be az Apostoli Palota fényűző lakosztályába, hanem egy közösségi rezidencián élt, mondván: ez segíti lelki és pszichológiai egyensúlyát.

Uralma alatt azonban egy súlyos örökséggel kellett szembenéznie. A szexuális visszaélések globális botrányával terhelt katolikus egyház iránti bizalom helyreállítása, valamint a vatikáni bürokrácia és hatalmi harcok kezelése mind az ő vállát nyomták.

Békét, párbeszédet hirdetett, mégis mindkét oldal kritizálta

Ferenc pápa vezetése alatt igyekezett korszerűsíteni az egyház működését. Új lendületet adott a szegények védelmének, támogatta a menekültek ügyét, nyitott a vallásközi párbeszéd felé, és számos országba látogatott el, ahol milliók előtt beszélt békéről és megbékélésről.

Ugyanakkor a reformok mértéke miatt heves ellenállásba ütközött. A konzervatívok a hagyományos dogmák felvizezésével vádolták, míg a haladó hívek közül sokan azt érezték, nem ment elég messzire az egyház modernizálásában. Különösen nagy vihart kavartak nyilatkozatai az LMBTQ-közösség, az elváltak vagy a női szerepek kapcsán, amelyekben gyakran szimbolikus nyitottságot mutatott, de dogmatikai változásokat sosem kezdeményezett.

Egy korszak véget ért

Pápasága idején modernkori egyediséget jelentett, hogy a Vatikán falai között sokáig két „fehérbe öltözött férfi” élt. Elődje, XVI. Benedek, aki történelmi lépésként lemondott 2013-ban, továbbra is a Szentszékben maradt. A két pápa egyensúlya sokáig szimbolikus feszültséget jelentett az egyházon belül. Benedek 2022 decemberében hunyt el, ezután Ferenc maradt az egyetlen hivatalban lévő pápa.

Ferenc halála lezárja a modern katolikus egyház egyik legmozgalmasabb, és sok tekintetben ellentmondásos korszakát. Egy olyan korszakot, amelyben az egyház egyszerre próbált nyitni a világ felé és megőrizni kétezer éves hagyományait és próbált hidat verni a múlt és a jövő közé.

Ferenc pápa halála után mit tesz a Vatikán?

A pápa halálának megállapítása szigorú protokoll szerint történik. A camerlengo háromszor szólítja a pápát a nevén. Ezt követően megállapítják a halált. Majd a bíboros megsemmisíti a pápai pecsétgyűrűt és lezáratja a pápai lakosztályokat. Értesíti a bíborosi kollégiumot és a médiát. A szentatya halálát követően 9 napos Novendiale elnevezésű gyászidőszak kezdődik. Az egyház ilyenkor az úgynevezett sede vacante, vagyis üres szék időszakába lép.

Ilyenkor az egyház irányítását ideiglenesen a bíborosi kollégium veszi át. Viszont fontos döntéseket nem hozhatnak. Az elhunyt pápa testét a Szent Péter-bazilikában helyezik közszemlére, ahol hívek százezrei és világvezetők róhatják le kegyeletüket. Ferenc pápát kérésének megfelelően a korábbi díszes ravatal helyett egyszerű nyitott koporsóban helyezik majd el. Általában 6-7 nappal a halál után temetik el Róma püspökét. 

Videón ITT látható a Bejelentés:

Címlapkép forrása: Vatikán