2024 december 18

Lakhatási válság Budapesten: A drámai igazság, amit mindenki elhallgat

Miért alakult ki a lakhatási válság Budapesten?

A budapesti lakhatási válság több tényező együttes hatásának eredménye. Az ingatlanárak és bérleti díjak drasztikus emelkedése az elmúlt évtizedben komoly problémát okozott. Az OTP Ingatlanpont adatai szerint 2010 és 2024 között az ingatlanárak több mint kétszeresükre nőttek, az albérleti díjak pedig akár 30-40%-kal is emelkedtek az elmúlt három évben.

További okok közé tartozik a rövid távú lakáskiadás terjedése, például az Airbnb népszerűsége, amely csökkenti a hosszú távú bérleti lehetőségek számát. Emellett Magyarország alacsony szociális lakásállománnyal rendelkezik, a lakások mindössze 4%-a van önkormányzati tulajdonban, szemben például Bécs 25%-os arányával. Az üresen álló lakások, amelyek száma meghaladja a 160 ezret Budapesten, további kihasználatlan lehetőségeket rejtenek.


Milyen hatásai vannak a válságnak?

A válság leginkább a fiatalokat, alacsony jövedelmű családokat és középosztálybeli dolgozókat érinti. A KSH szerint 2023-ban a fiatalok 52%-a kényszerült otthon élni a szüleivel, mivel nem tudták megfizetni az albérletet vagy lakásvásárlást.

A lakhatási válság társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet, mivel a megfizethetetlen árak kiszorítják a lakosokat a központi területekről, ezáltal növelve az ingázási időket és költségeket. A fiatalok elvándorlása a külvárosokba vagy más városokba hosszú távon a gazdaságra is negatív hatást gyakorolhat, csökkentve a főváros munkaerőpiaci vonzerejét.

KSH: lakáspiaci forgalom változása (lakhatási válság)

Hogyan lehetne megoldani a lakhatási válságot?

A lakhatási válság megoldására több átfogó javaslat született:

  1. Szociális bérlakások bővítése: A Fővárosi Önkormányzat javaslata szerint évente legalább 5 ezer önkormányzati bérlakást kellene építeni állami támogatással.
  2. Rövid távú bérbeadás szabályozása: Az Airbnb-szabályozás szigorításával csökkenthető a turisztikai célú lakások száma, amelyek kiszorítják a hosszú távú bérlőket.
  3. Adókedvezmények: Az első lakást vásárlók számára nyújtott kedvezmények segíthetnék a fiatalokat, hogy saját ingatlant szerezzenek.
  4. Energiahatékonysági felújítások: A meglévő lakásállomány korszerűsítése nemcsak fenntarthatóbbá tenné az otthonokat, hanem bővítené a lakáslehetőségeket is.
  5. Üres lakások bevonása: Az üresen álló ingatlanokat célzott intézkedésekkel, például adókedvezményekkel vagy állami vásárlásokkal lehetne bevonni a bérlakáspiacra.

Meddig tarthat a válság?

A lakhatási válság megoldása hosszú távú folyamat. Szakértők szerint 2026-2027 előtt nem várható érdemi javulás, még akkor sem, ha a fent említett intézkedések hatékonyan és időben valósulnak meg. Az infláció, a növekvő építési költségek és a gazdasági bizonytalanság tovább nehezíti a problémák gyors kezelését.

A válság megszüntetése átfogó és összehangolt állami, önkormányzati és magánszektorbeli lépéseket igényel. Addig azonban Budapest lakossága kénytelen megküzdeni az elérhetetlen árakkal és a megfizethetetlen bérleti díjakkal.

Megoldási lehetőségek – Van kiút a válságból?

A budapesti lakhatási válság enyhítésére a Fővárosi Önkormányzat egy 12 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amely az alábbi intézkedéseket tartalmazza: