A magyar irodalom újabb történelmi sikert ért el. Történelmi siker a magyar irodalom számára. Krasznahorkai László nyerte el a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, ezzel Kertész Imre után több mint két évtizeddel ismét magyar alkotó kapta meg a világ legrangosabb irodalmi elismerését. A díjjal járó 11 millió svéd korona, vagyis mintegy 370 millió forint pénzjutalom teljes összege Krasznahorkait illeti, mivel idén nem osztották meg az elismerést. A Svéd Akadémia indoklása szerint az írót „az apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” jutalmazták.

A magyar irodalom újabb sikert ért el a világon. Krasznahorkai László nyerte el a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, ezzel Kertész Imre után 23 évvel ismét magyar író kapta meg a világ legrangosabb irodalmi elismerését. A díjjal járó 11 millió svéd korona, vagyis mintegy 370 millió forint pénzjutalom teljes összege Krasznahorkait illeti, mivel idén nem osztották meg az elismerést. A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai „az apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” érdemelte ki a díjat – jelentette be a magyar díjazottat a Svéd Akadémia a világ legrangosabb díjának az irodalmi Nobel-díjnak átadó ünnepségén.

23 év után újra magyar Nobel-díjas írót ünnepel a világ

Kertész Imre 2002-es elismerése óta most először ítélték oda a díjat magyar alkotónak. A döntés nem ért váratlanul. Krasznahorkai Lászlót évek óta Nobel-esélyesként emlegették, és a nemzetközi fogadóirodák is az egyik legnagyobb favoritként tartották számon. Olyan világhírű szerzők mellett említették, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az irodalmi Nobel-díj a világ legrangosabb kulturális elismerése, amelyet 1901 óta ítélnek oda évente „az emberiség számára legjelentősebb irodalmi alkotásért”. Krasznahorkai pedig az irodalomtörténet nagyjai közé lépett. A döntés a magyar irodalom újabb nemzetközi elismerését jelenti, amely ismét a világ figyelmét irányítja a magyar nyelvű próza sajátos, filozofikus világára.

A Svéd Akadémia szerint Krasznahorszkai „a művészet erejét megerősítő, látnoki életmű”

A Nobel-bizottság méltatása szerint Krasznahorkai „a közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója”, aki Kafkától Thomas Bernhardig ívelő vonulatot folytat, de műveit az abszurdizmus és a groteszk túlzás, valamint keleti filozófiai hatások is áthatják.

„Magával ragadó és vizionárius életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”– emelte ki az író különleges világát közleményében a Svéd Akadémia.

Ez az értékelés nemcsak a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája világát idézi meg, hanem azt a sajátos, elmélkedő, apokaliptikus és mégis mélyen emberi hangot, amely Krasznahorkai egész életművét jellemzi.

A gyulai kapustól a világirodalom csúcsáig

Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Első elbeszélése, Tebenned hittem, a 70-es évek végén jelent meg a Mozgó Világban, míg első regénye, az 1985-ös Sátántangó azonnal kultikussá vált a magyar irodalomban.

A regényt Tarr Béla adaptálta filmre 1994-ben, amely hét és fél órás játékidejével minden addigi filmes konvenciót felrúgott, és azóta a filmtörténet egyik alapfilmjének tartják.
A két alkotó azóta is rendszeresen dolgozik együtt. Közös munkájuk meghatározta a magyar művészfilmes korszakot, amely A torinói ló című 2011-ben készült filmmel zárult le.

Egy életmű, amely egyszerre magyar és egyetemes

Krasznahorkai művei a pusztulás, a remény és a megváltás határán egyensúlyoznak.
Írásaiban a magyar vidék, az európai történelem és az emberi létfilozófia keveredik. Végtelen hosszú mondatai és sűrű képei révén a világirodalom egyik legnehezebben fordítható és legnagyobb hatású szerzőjévé vált.

Ahogyan Selyem Zsuzsa irodalmár megfogalmazta:

„Krasznahorkai László egyébről se ír végtelen intenzitással, mint a menekülésről. Arról, hogy képtelenség élni ott, ahol vagyunk, de ahová menekülnénk, ott is képtelenség élni.”

A szerző művei több mint 15 nyelven olvashatók, köztük angolul, franciául, kínaiul, olaszul és arab nyelven is.
2020-ban a Sátántangó egyik mondata a görög irodalmi szövetségnél elnyerte „az év mondata” díjat, amely ritka nemzetközi elismerés.

A díjazott mondat így hangzik:

„Szomorúan nézte a baljós eget, a sáskajárásos nyár kiégett maradványait, és hirtelen ugyanazon az akácgallyon látta átvonulni a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mintha csak megérezte volna, hogy az örökkévalóság mozdulatlan gömbjében bohóckodik az idő egésze, a zűrzavar hepehupáin át ördögi egyenest csalva, és megteremtve a magasságot, a tébolyt szükségszerűséggé hamisítja… és látta önmagát, a bölcső és koporsó fakeresztjén, amint kínlódva rándul egyet, hogy végül – rangjelzések és kitüntetések nélkül – lecsupaszítva a halottmosók kezére adja egy szárazon pattogó ítélet, a dolgos bőrnyúzók röhejébe, ahol aztán irgalmatlanul látnia kell az emberi dolgok mértékét, anélkül hogy akár csak egyetlen ösvény is visszavezesse, mert akkor már azt is tudni fogja, hogy olyan partiba keveredett a hamiskártyásokkal, amely már jó előre le van játszva, s amelynek végén utolsó fegyverétől is megfosztják, a reménytől, hogy egyszer még hazatalál.”

Elismerések és új korszak

A Nobel-díj előtt Krasznahorkai már több díjat is elnyert:

• a Kossuth-díjat,
• a Nemzetközi Man Booker-díjat (2015),
• a Best Translated Book Awardot (USA, 2019),
• valamint több rangos francia, német és japán irodalmi elismerést is.

Legújabb kötete, a Zsömle odavan 2024-es megjelenése után idén novemberben jelenik meg új regénye, A magyar nemzet biztonsága címmel, a Magvető Kiadónál, amely a Nobel-díj bejelentése után minden bizonnyal az év egyik legvártabb könyve lesz.

Magyar irodalom a nemzetközi reflektorfényben

A díj nemcsak Krasznahorkai személyes sikere, hanem a magyar irodalom újabb nemzetközi áttörése is.
A 2002-es Kertész Imre-díj óta most először irányult ilyen figyelem a magyar nyelvű prózára, ami új generációk előtt is megnyithatja a világirodalmi piacot.

A Svéd Akadémia döntése üzenet is egyben. A Közép-Európából érkező, mélyen gondolati és nyelvileg bátor irodalom továbbra is képes megszólítani az emberiséget.

A díjátadáson a magyar díjazott bejelentésének videója ITT látható.

Interjú az íróval ITT látható.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: YouTube