Továbbra is tartós lehet a bérdinamika

A KSH friss jelentése szerint a márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés. A béremelkedés tovább gyorsult a februári 10,4, illetve 10,3 százalékosról.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, tekintettel arra, hogy a bérek meghatározása általában az év első negyedévében lezajlik, azzal számol, hogy a további kilenc hónapban is hasonlóan magas lesz a bérdinamika.

A minimálbérnek is nagy szerepe van ebben

Így még a magasabb infláció ellenére is gyorsabban nőhetnek a reálbérek, a lakosság vásárlóereje tovább emelkedik 2017-ben. A vezető elemző szerint a bérek márciusi növekedése még a várakozásokat is jelentősen felülmúlta. A béremelkedésben markáns szerepet játszik a minimálbérek 15, illetve 25 százalékos év eleji emelése. Kitért arra is, hogy a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt, a költségvetési szférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az első negyedévben éves bázison.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Utóbbi főként a közfoglalkoztatás mérséklődését tükrözi. Mind a bérek, mind a foglalkoztatási létszám oldaláról javul a munkaerőpiac, ami hozzájárulhat az első negyedévben tapasztalt dinamikus GDP-növekedés fenntartásához.

A munkaerőhiány miatt emelték a béreket

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelentős bérnövekedéssel számolni lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése miatt, szerepet játszik ebben az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket.

Azt is elmondta, hogy az idei első negyedévben a reálkeresetek, tehát a nettó fizetések inflációval korrigált értéke 8,2 százalékkal nőtt. Az idén összességében pedig 8 százalékos emelkedés várható, ami a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti.

Fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy a költségvetési szektor létszáma márciusban több mint 20 ezerrel, az első negyedévben pedig több mint 13 ezerrel csökkent tavalyhoz képest, ami feltehetően a nyugdíjazásokkal magyarázható. A csökkenés ellenére még így is 800 ezer felett van a létszám a költségvetési szektorban, ami nagyon magas érték.

A GDP-növekedés gerincét a háztartások adhatják

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő belső keresletnek az infláció további gyorsulása lesz a következménye és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet 2018-ban.

A bérnövekedési üteme több tényező együttesének köszönhetően érte el első negyedévi lendületét: a munkaerőpiac feszesedésének következtében már tavaly elindult egy tempós béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékos emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon.

Az Erste elemzői úgy látják, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedés lehet idén. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

Továbbra is középmezőnyösök vagyunk

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozása szerint az idén 12,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb bérverseny miatt, így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet 2017-ben.

Hozzátette, hogy a bérek növekedésére jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Az elemző kifejtette, hogy regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén tartózkodnak, de ez a hátrány az idei és a következő években is kitartó bérdinamikával jelentősen csökkenthető lesz.

Az utolsó helyen

Ahol viszont ennél is jelentősebb a magyar bérek lemaradása, az a bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonások szintje, amiben szinte Európa legvégén áll Magyarország. Nálunk a nettó bérek a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki, míg a munkavállaló terheinek levonása után Romániában a bruttó bérek 71,9 százaléka, Szlovákiában 76,3, Horvátországban 74,5, Lengyelországban 71,1, Csehországban pedig a 75,9 százaléka marad a munkavállalóknál. A

Takarékbank elemzője szerint a bruttó béreket terhelő elvonások csökkentésére a legkézenfekvőbb eszköz a kormányzati kommunikációban többször elhangzott és mindenki által támogatott 9 százalékos szja-kulcs minél hamarabbi bevezetése lenne, amivel a magyar nettó bérhányad 72,5 százalékra nőne.