A viharrendszer pontos útvonala eddig bizonytalan volt, a Met Office vasárnap kiadott figyelmeztetésében azonban már gyakorlatilag tényszerűen közölte, hogy az orkán hétfőn hajnalban eléri Walest és Anglia déli harmadát, beleértve Londont.

Hétfő hajnalban és délelőtt lesz a legkritikusabb időszak

Az előrejelzés szerint az érintett országrészben óránként 110-150 kilométeres sebességű széllökésekre kell felkészülni – ez a szélerősséget osztályozó Beaufort-skálán már hurrikánnak számít -, és mindezt várhatóan heves esőzések kísérik. A prognózis szerint a vihar hétfő hajnalra és délelőttre várt tetőpontján, hat-kilenc óra alatt 20-40 milliméter csapadék hullhat az érintett térségekben.

A délnyugat-északkeleti irányban haladó frontrendszer várhatóan hétfő délutánra hagyja el Nagy-Britanniát az Északi-tenger felé.

A meteorológiai intézet felszólította Wales, Dél- és Közép-Anglia, valamint London lakosságát, hogy tegyenek meg minden lehetséges előkészületet a viharkárok enyhítésére. Az autótulajdonosokat kérték például, hogy ne parkoljanak nagyobb fák alatt. A szakértői előrejelzések szerint komoly közlekedési fennakadásokkal kell számolni a hétfő reggeli csúcsforgalom idején. Dél-Anglia és Wales több kikötőjében máris töröltek számos vasárnap esti és hétfői kompjáratot.

Nem lesz olyan mint a Nagy Vihar

A brit meteorológia ugyanakkor nem vár olyan mértékű pusztítást, amilyent a múlt század legnagyobb nagy-britanniai hurrikánja okozott.

Az azóta is csak Nagy Viharnak nevezett természeti csapás 1987. október 16-ának hajnalán tört be Nagy-Britanniába az Atlanti-óceánról, 180-200 kilométeres széllökésekkel. Abban a viharban 18-an meghaltak, 15 millió fa kidőlt, és több százezer ház tetejét szakította le az orkán.

Az 1987-es időjárási katasztrófa – amelyhez mérhető 1703 óta nem sújtotta Angliát – egymilliárd font (mai árfolyamon több mint 340 milliárd forint) kárt okozott, és egyes térségekben, amelyeket azelőtt sűrű erdőségek borítottak, azóta is széles tisztások jelzik maradandó nyomait.