A bíróság elutasította a felperes takarékszövetkezet indítványát, hogy a per alapját adó törvény alkotmányellenességének megállapítására forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve hogy kérjen előzetes döntést az Európai Bíróságtól.

Felperesi igények – Ellenérvek az állami képviselőtől

A bíróság a felperes takarékszövetkezet keresetét ismertetve kiemelte, hogy az üzletszabályzat, majd az azt követő általános szerződési feltételek – egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó feltételeinek – tisztességességét 17 plusz egy időszakban kérte megállapítani a takarékszövetkezet. A plusz egy időszak a Tiszakécskei Takarékszövetkezet jogutódlását jelenti.

A felperes azt is kérte, hogy a bíróság az ügyben az uniós jogszabályokat alkalmazza, és csak ha ezt nem tenné, akkor forduljon előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz.

A magyar állam jogi képviselője – a keresetre reagálva – indokolatlannak tartotta a felperes kérését. Véleménye szerint a takarékszövetkezet által alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítási feltételek egyike sem felel meg a törvényi kívánalmaknak. Vagyis nem érvényesül azokban a törvény által megkövetelt hét elv.

Lehet szó részleges érvénytelenségről?

A takarékszövetkezet jogi képviselője a szóbeli előterjesztésében többször idézte objektív feltételként az inflációt, amelytől a havi törlesztőrészletek változtak. A kamatok módosulását pedig a LIBOR-hoz, a londoni bankközi kamatokhoz mérte a takarékszövetkezet, ugyanakkor a forrásköltségeire nem volt ráhatása. A szimmetria elve pedig úgy érvényesült, hogy voltak kedvező, az ügyfél javára szóló módosítások, amikor csökkentek a törlesztőrészletek. A takarékszövetkezet 2009 óta nem változtatta a költségeit és díjait.

Kitért a felperes ügyvédje arra is, hogy a PSZÁF végig vizsgálta az egyoldalú szerződési feltételeket, sőt 2010 óta ez kifejezetten kötelessége volt, így azok megfeleltek az akkori előírásoknak. Végül azt kérte a jogi képviselő, hogy a bíróság – amennyiben úgy ítéli meg – az általános szerződési feltételek részleges érvénytelenségét állapítsa meg.

Az alperes állam jogi képviselője viszont úgy vélte, hogy ez nem lehetséges. Kitért arra is, hogy az egyoldalú felmondás – amikor a hitel felvevője nem fizet – megfelelt ugyan a Polgári törvénykönyv előírásainak, annak, hogy egyösszegben jár vissza a hitelből hátra lévő összeg, de a takarékszövetkezet adhatott volna időt az ügyfelének, hogy refinanszírozást szerezzen a hitelére.