Lassanként menetrendszerűen megérkeznek a hideg, mínuszos napok. A családokat ilyenkor leginkább az foglalkoztatja, vajon az előttük álló télen, mennyit is kell költeni a fűtésre, az energiára. Az energiafelhasználás persze nem csak a lakosság problémája.  A politikusok, a kormányok világszerte folyamatosan foglalkoznak e kérdéskörrel. Ennek időszerűségét  a többi között az adja, hogy a nem is olyan távoli jövőben kimerülnek a Föld fosszilis energiakészletei. Másfelől  az energiaköltségek egyre nagyobb terheket rónak a társadalmakra.

Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nemrég bocsátotta közigazgatási egyeztetésre az úgynevezett Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia tervezetét. Ebben egy hosszabb távú program céljait is vázolja a tárca, egészen 2050-ig megfogalmaz elképzeléseket. Figyelemreméltó az anyag azon része is, amely értékeli, mi is történt Magyarországon a különböző energia megtakarítást segítő pályázatok terén. Eszerint 2008 óta a Lakóépületek és Környezetük Felújításának Támogatása Programjával, a Zöld Beruházási Rendszerrel, vagy éppen az Új Széchenyi Terv pályázataival több mint tízezer projekt valósult meg.  A pályázatok segítségével 251 ezernél is több otthon, a magyar lakásállomány öt százalékának energiakorszerűsítése teljesült. Számítások szerint ezzel az éves széndioxid-megtakarítás mértéke meghaladhatja a 80 ezer tonnát, az energia megtakarítás mértéke pedig megközelíti a 670 gigawattórát. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy ezzel 1,5 százalékkal csökkent Magyarország éves energiafogyasztása.

Az alternatív energia hasznosítása ma napi aktualitás a világ fejlett országaiban is. Nemrég megjelent egy értékelés, amely szerint 2013 első félévében 14 000 MW-nyi új szélenergia-kapacitás állt termelésbe a világon. A teljes globális szélerőművi kapacitás az év közepén megközelítette a 300 ezer MW-ot. A Nemzetközi Szélenergia Szövetség (WWEA) szerint 2013 visszaesést fog elkönyvelni a globális szélenergia-ipar, azonban 2014 már ismét új rekordot hozhat, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok fellendülése miatt. A szélenergia hasznosításban hatalmas teljesítményt mutat Kína is, a Távol-Kelet-i  ország már az idei év első felében átlépte a 80 GW-os beépített szélerőművi teljesítményt.

Eredményes a Stavanger-i mintaprojekt

A sorban Európa sem akar lemaradni. Norvégiában például városfejlesztési projekt is népszerűsíti az Európa-szerte egyre nagyobb teret hódító aktívházakat. Ez utóbbi elnevezés alatt azokat a lakóépületeket értjük, amelyek – leegyszerüsítve a kérdést, több energiát termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. Norvégiában, Stavanger városában, egy komplex területfejlesztési mintaprojekt során készült ilyen aktívház.

Hazai tőzsdei cégek, energiaprojektek

Itthon a tőzsdén is szerepelnek korszerű energiával foglalkozó cégek. Közülük a PannEgy NyRt. régi tőzsdei vállalat,  a geotermikus energia hasznosításával foglalkozik. Eredményes projektje valósult meg Szentlőrincen, Gödöllőn, Miskolcon, Berekfürdőn. A cég nem túl rózsás félév után van, 514 millió forint konszolidált nettó veszteséget szenvedett el ebben az időszakban, ezzel az előző év azonos időszakához képest több mint duplájára emelkedett a cégcsoport vesztesége.

Újnak számít a hazai börzén az Alteo NyRt. A korszerű energiával foglalkozó vállalat idén az első félévben jelentősen növelte árbevételét. A tavalyi 2,8 milliárd után idén 3,3 milliárdos bevételt ért el, EBITDÁ-ja 272 millióról 487 millióra, üzemi eredménye 169 millióról 275 millióra gyarapodott. A nettó eredménye azonban a tavalyi első félév 195 milliója után 28 millió lett.

A környezetet kímélő és energiatakarékos technológiák Magyarországon is egyre nagyobb teret hódítnak.  Kétszázmillió forintos beruházással bővítette PET-palack feldolgozó és újrahasznosító üzemét a Sárvári HUKE Kft., jelentette be a cég a minap. Az avatáson figyelemre méltó adatot közölt a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára. Mint mondta: az évente keletkező 6 millió tonna lakossági hulladék több mint kétharmadát újra lehetne hasznosítani. Azokból az anyagokból pedig, amelyeket nem lehet ismét feldolgozni, évi 600 ezer tonna, szemétből előállított fűtőanyagot, úgynevezett RDF-et lehetne előállítani, ezt például a cementgyárakban, széntüzelésű erőművekben égethetnek el, környezetbarát módon.

Ugyancsak a közelmúltban jelentették be, hogy a Tamási Naperőmű Kft. beruházásaként 2,5 hektáros területen 460 millió forintból felépült egy 0,5 megawatt teljesítményű, napkövető rendszerű erőmű. Az 50 úgynevezett forgatónak és rajtuk az egyenként 70 négyzetméternyi napelemnek köszönhetően 250 háztartás éves szükségletéhez elegendő villamos energia termelésére képes. Hasonló beruházás valósult a hajdú-bihari Monostorpályiban. Önkormányzati tulajdonban lévő naperőművet adtak át . Az évi 300 ezer kilowattóra áramot előállító, 195 millió forintos beruházás az európai unió támogatásával valósult meg.