2024 március 29

Vidéken is lassul a drágulás üteme

Míg az elmúlt év első háromnegyedévében jelentős áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, addig a drágulás üteme az utolsó negyedévre jócskán lelassult. Ennek ellenére még mindig vannak olyan nagyobb városok, ahol továbbra is emelkednek az árak. Győr és Debrecen a legdrágább.

„A megyei jogú városokban a tavalyi átlagos négyzetméterárak mindenütt meghaladták az előző évi átlagot” – összegezte az elmúlt év ingatlanpiaci folyamatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető kiemelte, a használt házak esetében 18,5 százalékkal, az új építésű lakások esetében 27 százalékkal, a panellakások esetében 31 százalékkal, míg a téglalakások esetében 33,5 százalékkal voltak magasabbak a négyzetméterárak 2022-ben, mint 2021-ben.

Ugyanakkor az év második felében a fővároshoz hasonlóan vidéken is trendfordulót jeleztek az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok statisztikái. 2022utolsó negyedévében mindhárom használt lakás szegmensben alacsonyabb négyzetméterárakat mért az OC, mint a III. negyedévben. Amíg a panellakások ára átlagosan 2 százalékkal lett kedvezőbb, addig a téglalakások átlagosan 8, a kertes házak négyzetméterára pedig átlag 10 százalékkal mérséklődött a IV. negyedévre az előző negyedévhez képest.

A panellakásokért a megyei jogú városokban átlagosan 510 ezer forintot fizettek négyzetméterenként a 2022 IV. negyedévben A legdrágább város továbbra is Debrecen 651 ezer forintos átlagértékkel, amelyet Székesfehérvár 600 ezer, Győr és Sopron 590 ezer forinttal követett. A további nagyvárosokban jellemzően 500 ezer forint körül alakult a fajlagos ár átlaga, míg a kisebb városok többségében 300-400 ezer forint között maradt a négyzetméterár.

A szakember arra is kitért, hogy bár összességében a negyedik negyedévben 2 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak, e mögött azért vannak különbségek. A legtöbb városban nem történt érdemi változás a III. negyedévhez viszonyítva, sőt a nagyobb városokban 1-5 százalékon belüli az emelkedés, a kisebbekben ugyanilyen mértékű csökkenés volt megfigyelhető. Míg Debrecenben 2,5 százalékkal, Győrben 5 százalékkal emelkedett a fajlagosár, eközben Szekszárdon ugyanennyivel csökkent.

A téglalakások négyzetméterára 537 ezer forint volt az utolsó negyedévben, ami 8 százalékos csökkenésnek felel meg a III. negyedévhez képest. A legdrágább négyzetméterárakkal ebben a szegmensben is Győrben és Debrecenben lehetett találkozni 784 ezer, valamint 777 ezer forinttal. A dobogóra még Kecskemét fért fel átlagosan 634 ezer forinttal. A további sorrend Székesfehérvár (570 ezer) és Zalaegerszeg (560 ezer), míg a kisebb városokban jellemzően alacsonyabb átlagos négyzetméterárak fordultak elő, például Szekszárdon (391 ezer) és Nagykanizsán (330 ezer forint).

Itt is érvényes az, ami a panellakások esetében, miszerint a kisebb városokban nagyobb mértékű az árcsökkenés, míg a nagyobbakban inkább stagnáltak az árak, sőt Debrecenben 5 százalékkal, Győrben 12 százalékkal még nőttek is. Ugyanakkor a régióközpontok átlaga 652 ezer forint, ami azonos a III. negyedév értékével. Ezzel szemben a kisebb városokban 8 százalékkal csökkentek a négyzetméterárak az előző negyedévhez képest. „A legalacsonyabb négyzetméterár a használt házak piacán alakult ki a negyedik negyedévben. A 372 ezer Ft/m2 átlagérték mellett ebben a szegmensben mérte az Otthon Centrum a legnagyobb, átlagosan 10 százalékos csökkenést is az előző negyedévhez képest” – mondta Soóki-Tóth Gábor. A régióközpontok és a kisebb megyei jogú városok ebben szegmensben is eltérő tendenciát mutattak, de az árak alakulását az összetételhatás itt is befolyásolhatta. A legdrágább város Érd 650 ezer forinttal, míg Debrecen átlag 500 ezer forintos négyzetméterárral a második. A kisebb városokban 200-300 ezer forint között alakult a négyzetméterár, például Zalaegerszegen 282 ezer forintot, Szekszárdon 222 ezer forintot kellett fizetni a családi házak egy négyzetméteréért.