2024 június 21

A munkavállalók jó része támogatja a home office-t, mégis szűkül a lehetőségük 

Magyarországon tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége otthoni munkavégzésre – van, akinek a munkaköre, míg másnak a munkaadója nem teszi ezt lehetővé. Sokan úgy vélik, hogy a home office ritkulni fog, a munkavállalók kétharmada szerint a jövőben egyáltalán nem lesz lehetősége rá – derül ki a Profession.hu reprezentatív felméréséből. 

Míg a pandémia alatt széles körben elterjedtté vált az otthoni munkavégzés azoknál a területeknél, amelyeknél kivitelezhető volt, mostanra visszarendeződni látszik ez a rutin hazánkban: sokan újra bejárnak dolgozni, van, aki teljes munkaidőben, mások csak heti pár napon. A Profession.hu kutatásában a munkavállalók tapasztalatait, jövőre vonatkozó várakozásait és kilátásait, valamint preferenciáit vizsgálta a home office-ra vonatkozóan. 

Milyen munkarendet szeretnének a munkavállalók? 

A legtöbb munkavállaló (46%) ha választhatna és kivitelezhető lenne, a hibrid rendszert pártolná legoptimálisabb felállásként, amelyben előre meghatározott napokon vagy időszakokban a munkahelyről, máskor pedig otthonról dolgozhat. Minden tizedik embernek az lenne a leginkább megfelelő, ha a csapat egy része bejárna, míg mások nem; 34%-uk egyöntetűen kötelezővé tenné a bejárást a teljes munkaidőre vonatkozóan, minden kolléga számára. A válaszadók 15%-a mindenkinek, 17%-a pedig senkinek sem engedélyezné a munkahelyen kívüli munkavégzést. 

A munkavállalók többsége szigorításra számít 

A dolgozók kétharmada úgy véli, hogy a közeljövőben heti egy napnyi home office-t sem fognak engedélyezni számára. 11% szerint azért heti 1-2 nap lehetőségük marad erre hetente, míg 15% bízik benne, hogy a hét nagyobb részében meghagyják számukra ezt a lehetőséget. 

A preferenciákkal és prognózisokkal párhuzamosan az is kiderült a Profession.hu felméréséből, hogy bár sokan nem örülnének a munkába járásra vonatkozó szigorításnak, de a válaszadók felének ez a döntés nem változtatna a munkahelyéhez való hozzáállásán. Azoknál, akiknél viszont igen, kompenzációt kérnének cserébe (9%), vagy egyenesen felmondanának és egy olyan céghez igazolnának, ahol dolgozhatnak otthonról is (13%). Ez utóbbi választás az átlagosnál nagyobb mértékben jellemző a nőkre (18%), a felsőfokú végzettségűekre (20%) és a szellemi munkát végzőkre (21%).  

Az otthoni munkavégzés hatásai és lehetőségei 

Attól függetlenül, hogy adott-e és milyen formában a home office lehetősége, a munkavállalók közel harmada gondolja azt, hogy kevésbé hatékonyan végzi/végezné otthonról a feladatait – körükben felülreprezentáltak az állami intézmények egészségügyi/szociális és oktatási dolgozói, a fizikai munkát végzők, valamint a felsővezetők. Elenyészőbb az aránya (19%) azoknak, akik viszont az otthoni munkavégzésnek inkább az előnyét látják e téren, a válaszadók többsége (43%) pedig nem tapasztal különbséget, szerintük nem befolyásolja a teljesítményüket a helyszín. 

Egyértelmű összefüggés van a hatékony otthoni munka vélelme és a gyakorlat között: minél több otthonról ledolgozható nap engedélyezett a dolgozók számára, annál magasabb azoknak az aránya is a cégen belül, akik szerint hatékonyabb távolról dolgozni. Ebből látható, hogy ezekben a munkakörökben és ezeknél a vállalatoknál a kollégáknak már bevett, jól működő gyakorlata van az otthoni munkavégzésre” – magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.   

Kutatásunkban kitértünk a home office előnyeire is, kíváncsiak voltunk, hogy melyek a leggyakoribb érvek az otthonmaradás mellett. A többség számára (60%) a rugalmas munkaidő-beosztás az egyik legfontosabb előnye, közel ennyien az utazás ritkulásából fakadó időtakarékosságot emelték ki. A válaszadók több mint egyharmada választotta a munka-magánélet egyensúlyát a legnagyobb előnyök között, valamivel kevesebben a stressz csökkenését. 20%-uk a jobb koncentrációt, 19%-uk pedig a jobb mentális és/vagy testi egészséget emelte ki” – tette hozzá a szakértő. 

Kutatásról: 1000 fős, a 18-65 éves magyar online lakosság körében végzett, nemre, korra, végzettségre és lakhóhelyre reprezentatív minta alapján, 2023. június 29–július 12. között készült.