Az EOS Csoport már harmadik éve készít felmérést a magyarországi fizetési szokásokról is. Az eredmények alapján elmondható, hogy az itthoni ügyfelek fizetési szokásaiban további mérsékelt javulás látható. Nézzük mit is jelent ez számokban.
Javulás minden téren
Míg tavaly a magyarországi vállalatok átlagosan 37 napos fizetési határidővel számolhattak, 2015-ben ez a szám 31-re csökkent. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult a Ptk. módosítása is.
Hazánkban ugyanis maximalizálták a fizetési határidőt, azaz amennyiben a felek nem rendelkeznek a szerződésben fizetési határidőről, úgy a számla illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell azt teljesíteni.
Idén a számlák 23%-át fizették késedelmesen, vagy nem egyenlítették ki egyáltalán, ami szintén jelentős javulás a tavalyi 27%-hoz, és a kelet-európai 25%-hoz képest.
A késedelmes illetve a nemfizetéseknek mind a vállalatoknál, mind pedig a magánszektorban hasonló okai vannak. A vállalati szektornak főleg a likviditás okoz gondot (55%), a saját ügyfeleik nemfizetését (33%) okolják, míg a magánszemélyeknél a legkomolyabb gondot az eladósodottság, a fizetésképtelenség, valamint a munkanélküliség okozza.
„Fontos megjegyezni, hogy a megkérdezett döntéshozók jelentősen ritkábban érzékelnek szándékosságot a kifizetések fennakadásánál.”
„Ez részben annak köszönhető, hogy Európa-szerte a megkérdezett vállalatok 40%-a használ külső követeléskezelési szolgáltatót tevékenysége segítésére, ami hozzájárul a behajtások hatékonyságának javulásához” – nyilatkozta Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezető igazgatója.
Az is hatalmas előrelépésnek számít, hogy idén a tavalyi 30%-al szemben már csak 13% az, aki szándékosan nem fizet, esetleg csal. Ők azok, akiknél semmi esély a behajtásra.
Az eredmények alapján elmondható, hogy nőtt a magyar vállalatok stabilitás-érzete, mivel idén mindössze a válaszadók 6%-a érezte azt, hogy egy-egy kifizetetlen számla a cég létét fenyegeti a tavaly mért 13%-hoz képest. Hasonló trendekkel találkozhatunk a régió többi országában is – Kelet-Európában ez a szám 17%-ról 8%-ra esett.
A jelzálogpiac még csak most kezd éledezni
A devizahiteles elszámolásokkal kapcsolatban Thummerer Péter azt mondta, hogy nem okozott akkora turbulenciát, mint amekkorát vártak. Sőt kezelhető volt a folyamat, inkább vállalati szinten okozott nehézségeket. Bár a következő forintosítási forduló még csak most kezdődött.
A jelzálogpiacról megjegyezte, hogy szerinte kezd éledezni, a bankok szeretnék leépíteni ezeket a portfólióikat, bár a cég profijában egyelőre még csak a nem jelzálog típusú ügyletek férnek bele.
Ha a jelzálogot nem lehet értékesíteni, akkor miért hitelezzen a bank? – tette fel a költői kérdést az ügyvezető igazgató.
Hogy is van ez?
Ha követeléskezelőkről beszélünk, felmerülhet bennünk a kérdés, pontosan miről is van szó? Alapvetően arról, ha elmaradásunk már olyan méreteket ölt, amivel az adott intézmény – akár bank, akár közműszolgáltató – már nem tud mit kezdeni. Ilyenkor jön a képbe a követeléskezelő. Ugyanis egy idő után az intézményeknek meg kell válniuk a nem fizető portfóliójuktól. Pontosan ezeket veszik meg ezek a követeléskezelők.
Három csoportba lehet őket sorolni. Vannak közüzemi, telekom illetve banki szolgáltatások. Ezek lehetnek gáz és villanyszámla elmaradások, be nem fizetett internet vagy telefonszámlák, vagy akár hitelek és hitelkártyák elmaradt törlesztő részletei.
A felmérésben 2015 tavaszán 13 európai országban 2600 pénzügyi szakértőt, Magyarországon mintegy 200 cég döntéshozóit kérdezték meg a fizetési szokásokról.
