A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes pénzügyi intézmény keresetét, az ítélet ellen a hitelintézet fellebbezett. Ebben első helyen az elsőfokú ítélet módosítását, második helyen pedig annak hatályon kívül helyezését kérte. Mindkét esetben kérte továbbá azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.

Az ítélőtábla a keddi tárgyaláson nem hozott végzést a két utóbbi kérelemről, amelyek elutasítását az alperes magyar állam kérte.

A Summit jogi képviselője, a fellebbezéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy a per irataihoz csatolta azokat a beadványokat, amelyeket eddig a bíróságok nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Megjegyezte azt is, hogy a jogalkotó a per alapját képező törvény meghozatala előtt elmulasztott konzultálni az Európai Központi Bankkal (EKB-val). Ez megítélése szerint azzal a következménnyel jár, hogy a törvény nem az uniós követelményeknek megfelelően jött létre, tehát azt a bíróság nem alkalmazhatja. Ezen nem változtat az utólag adott EKB vélemény, hiszen azt nem lehetett figyelembe venni a jogalkotás során – jegyezte meg az ügyvéd.

Azért kellene az ítélőtáblának az Európai Bírósághoz fordulnia, mivel így – miután a per alapját adó törvény nem alkalmazható – ennek a bíróságnak kell kimondania azt, hogy helyette mely uniós szabályokat kell alkalmaznia a magyar bíróságnak – tette hozzá.

A Summit jogi képviselője azt is kifejtette, hogy a kormány kikérte az Alkotmánybíróság előzetes véleményét arról, hogy törvény meghozatalával miképpen lehet beavatkozni meglévő szerződések tartalmába. A per alapját adó törvény már ennek az ismeretében született, így csak az Alkotmánybíróság döntheti el azt, hogy a határozatában foglaltak és az arra hivatkozva született törvény megfelelnek-e egymásnak.

Kitért arra is, hogy megítélésük szerint a tisztességtelenséget vélelmező feltételek lehetnek részlegesen is érvényesek. Végül arra hivatkozott, ha tisztességtelen valamennyi olyan általános szerződési feltétel, amely egyoldalú szerződésmódosítást enged, akkor az hátrányos a hitelfelvevőre is, hiszen több esetben éppen ezen feltételek alapján csökkentek az ügyfelek terhei. Az alperes állam jogi képviselője minden alperesi felvetést tévesnek ítélt, és kérte az elsőfokú ítélet jóváhagyását.