Az immár társadalmi programmá ,,emelkedett” rezsi mérséklési törekvések – a villany, a gáz és távhő árának november elsejei 11,1 százalékos csökkentése után – ismét a közérdeklődés homlokterébe állították a közműcégek  állami megvásárlását.

Folyamatosan tárgyal a kormány

A kérdés annál is inkább aktuális, mivel a nemzeti fejlesztési miniszter nemrég úgy nyilatkozott: két energiaipari társasággal is lezárulhatnak 2013 végéig a tárgyalások az állami tulajdon szerzéséről.  Az említett cégek között lehet a Főgáz német RWE kezében lévő részesedés megvásárlása, s korábban szóba került már az Eni olasz cégcsoporthoz tartozó Tigáz megvétele.

Az energiacégek megvásárlásban valójában nincsen meglepetés. Hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről folyamatosan tárgyal a kormány – nyilatkozta maga a miniszterelnök az ősz elején egy rádióműsorban. A törekvések célja egyértelműen azt célozza, hogy egy-két év múlva zömmel közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhessen Magyarországon. A kormányfő az említett interjúban utalt rá: jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők.

Vitát vált ki a törvény

E készülő törvény – a politikusok szerint – a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani a nemzetközi térben. Ám, amint az elmúlt esztendők mutatják a viták ellenére a kormány energiaügyben eddig még mindig végig vitte a szándékait.  Ezt igazolta, hogy meglehetősen kemény politikai csatározások közepette hazai tulajdonba kerültek a magyar földgázpiac legjelentősebb vállalatai, ezzel többek között lehetőséget biztosítva a gáz fogyasztói árának állami kontrolljára.

Az MVM Magyar Villamos Művek összesen 281,3 milliárd forintos beruházással szeptember 30-án megvásárolta az E.On földgázkereskedő és földgáztároló üzletágát. Amint arról a magyar sajtó és a Tőzsdefórum.hu is beszámolt: az immár 100 százalékos magyar tulajdonban lévő Magyar Földgázkereskedő Zrt. és Magyar Földgáztároló Zrt. vételárának nagy része – körülbelül 260 milliárd forint – foglalja magában a vállalatok nagyjából 110 milliárd forint értékű részvényeit, a két társaság átvállalt kötelezettségeit, illetve ezeken keresztül a földgáztárolókat és a tárolt földgázkészletet. A vételár második összetevője egy 20 milliárdos tétel, amelyet a két vállalatnál meglévő készpénzállomány és adósságkövetelés ellentételezésére fizettek ki.

Az energiacégek megvásárlása egyértelmű része a kormány ,,energiafüggetlenségi” politikájának. Maguk a politikusok is gyakran hangoztatták a korábbiakban, hogy – a magyar lakosság gazdálkodását alapjaiban meghatározó – energiaárak felett nagyobb kontrollra törekszik az állam. A politikusok, vitáik során, gyakran rajzolták fel a vérszomjas multik képét.

Népszerű a német tőzsdén az E.On és az RWE

Valójában a legtöbb Magyarországon tevékenykedő energia multiról közel sem él ilyen kedvezőtlen kép saját országában. A német tőzsdén például kifejezetten jól szerepeltek az utóbbi időszakban az E.On papírjai. Lendületesen törte át szeptember elején az E.On részvénye az 50 napos mozgóátlagot, majd nem sokkal később a 200 napos mozgóátlagot is átszakította a papír. A kitörést követően visszatesztelte a 200 napos mozgóátlagot a részvény, ami sikeresen megtartotta és egészen 14,25 euróig tudott szárnyalni a német közműcég.

Hasonló pályán mozgott az elmúlt hetek során a német RWE  papírja is. Október második felében lényegesen erősebb volt az RWE részvénye az E.On papírjánál. Piaci megfigyelők arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyan később szelte át az 50 és a 200 napos mozgóátlagot, mégis jobb formában van mint szektortársa. A papír nem jár messze attól, hogy hat hónapos csúcsra emelkedjen. A 28,2 eurós szint áttörése után jókora tér nyílhat meg az RWE előtt a további emelkedésre.