Kétnapi süllyedés után az európai gyűjtőmutató mérsékelt emelkedéssel reagált az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentésére és a hitelforgalmat növelni hivatott többi ösztönző intézkedésére, köztük új hosszú lejáratú refinanszírozási árverések meghirdetésére.

A lépések közül az EKB történetében példátlan, hogy a betétekre negatív kamatot vezetett be – vagyis a pénzintézeteket díj kiszabásával akarja elriasztani pénzük parkoltatásától a központi bankban -, és hogy beszüntette egy korábbi, 2012. szeptemberben abbahagyott eszközvásárlási programja (SMP) sterilizálását, azaz mennyiségi enyhítésbe, pénzhígításba kezd az amerikai központi bankrendszer (Fed), a Bank of England és a Bank of Japan módjára. Az SMP keretében vásárolt, összesen 212 milliárd euró értékű eszközökből még majdnem 165 milliárd euró az EKB követelése, így ez a korlátozott mennyiségi enyhítés az euróövezet tavalyi hazai összterméke (GDP) 1,7 százalékának felel meg.

Összehasonlításul: a Fed mennyiségi enyhítése 2010-es csúcspontján meghaladta az amerikai GDP 14 százalékát.

A döntések iránya megfelelt a várakozásnak, de a piaci előrejelzések az alapkamat nagyobb csökkentését valószínűsítették, mint amivel az EKB végül is előrukkolt. Az új rekordalacsony alapkamat 0,15 százalékos mértéke – az eddigi 0,25 százalék alatt, de a várt 0,10 százalék felett – viszont azt jelenti, hogy a bank még mindig hagyott magának teret további enyhítésre, ha a mostani kevésnek bizonyulna. Folytatódhat hát a találgatás a piacon az EKB szándékait illetően. Ez továbbra is támogathatja a részvényárakat, miközben a vállalatok első negyedévi beszámolói többnyire nem voltak biztatóak.

Már reggel hűtötte az EKB-hoz fűzött nagy reményeket a friss adat arról, hogy áprilisban várakozáson felül nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben, illetve Németországban szintén az előrejelzést jócskán meghaladó ütemben sokasodtak a feldolgozóipar megrendelései.

Előzőleg a brit központi bank úgy határozott, hogy változatlanul hagyja rekordalacsony alapkamatát és mennyiségi enyhítő programját.

Délután pedig kiderült, hogy a múlt héten kis mértékben, de a vártnál jobban szaporodtak az új munkanélkülisegély-igénylések az Egyesült Államokban. Ez is lassította a tőzsdei előretörést, majd a nap végére vegyes lett a kép, mert a befektetők tartanak az amerikai foglalkoztatás és munkanélküliség pénteken megjelenő, átfogó adataitól.

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,08 százalékos romlással 6813,49 ponton zárt, 0,95 százalékkal magasabban, mint a múlt év végén.

A frankfurti DAX-30 0,21 százalékos többlettel 9947,83 ponton végzett, 4,14 százalékkal az év végi értéke fölött.

Párizsban a CAC-40 1,06 százalékkal 4548,73 pontra erősödött, 5,88 százalékkal meghaladva az év végi értékét.

A milánói FTSE MIB-40 1,52 százalékot, a madridi IBEX-35 1,12 százalékot, az athéni ASE tőzsdemutató 2,79 százalékot nyert.

Varsóban a WIG20 0,76 százalékkal 2480,85 pontra gyarapodott, de a Mol 1,89 százalékkal 174,10 zlotyra esett.

A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,61 százalékkal, az S&P 500-as 0,59 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,62 százalékkal volt az előző záró fölött.

Az euró, 1,36 dollár felett, 0,14 százalékkal többet ért a bankközi piacon, mint szerda este. Ez is jelzi, hogy a befektetők kissé keveslik az EKB intézkedéseit. Svájci frankban, 1,22 frank alatt, 0,16 százalékkal kevesebbe került a közös valuta.

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj estefelé hordónként (159 liter) 108,32 dollár volt, 8 centes napi árnyereséggel. A gázolaj ára tonnánként 50 centtel 885,50 dollárra apadt, de a normál benzin gallononként (3,78 liter) 0,0077 dollárral 2,9429 dollárra drágult az előző záróhoz képest az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.

Az arany késő délután unciánként (31,1 gramm) 1254,02 dollár volt a szerda esti 1244,47 dollár helyett azonnali szállításra Londonban.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]