A QE3, (“mennyiségi lazítás”, azaz az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folyamatos pénzteremtő programja) eddig elfedte a problémát, amint viszont ez kikerül a pénzügyi rendszerből, és az országok csökkentik költségvetési hiányukat, a befektetők előre nem látott tőkepiaci változásokkal és bizonytalanságokkal néznek majd farkasszemet. Növekvő árfolyam- ingadozásokkal… és persze újabb ígéretes kereskedési lehetőségekkel. Sok ember éppen akkor nyer igazán, ha a tőkepiac hullámai elindulnak.

Mi lesz a 2014-es év alapvető problémája?

Megsúgom a kedves olvasónknak, bár elsőre kicsit furcsa lesz…. nem lesz elég a költségvetés hiánya sem az Egyesült Államokban, sem a világ többi részén. Őrültségnek hangzik, és nem az.

Ha feltételezzük, hogy a kormányok szépen kiegyensúlyozzák költségvetésüket, az kevesebb új kibocsátású államkötvény piacra dobását jelenti, tehát ez egy kedvező fordulat lenne. Ha kevesebb lesz az állampapír, az a kamatok emelkedésével jár (mivel kisebb a kínálat) és a tőkepiac torzul.

Emellett az is igaz, hogy sok országban rendkívül magas szintű adósság halmozódott fel és ezeket nehezen lehet megszelídíteni a közeljövőben.

Sokszor úgy véljük, hogy a nagyobb deficit visszafordíthatatlan és a költségvetést nem lehet kiegyensúlyozni. Ez történt Clinton elnöksége idején az Egyesült Államokban és pár évvel ezelőtt hazánkban. Az adósság Amerikában jelentősen csökkent (nálunk megállt a növekedése).

Akkoriban, az USÁ-ban átalakult a tőkepiac szerkezete, mivel kevesebb volt az állampapír kínálata. A bankok, pénzügyi befektetők kereslete megmaradt.

Mi történik ma?

A szabályozók kötelezik a kereskedelmi bankokat és pénzügyi befektetőket, hogy minél jelentősebb állampapír-állományt tartsanak. Nálunk még bizonyos adójellegű levonástól is mentesítik az állampapír hozamokat.

Most alkalmazzák az új Bázel III. előírásokat. Korlátozásokat vezettek be Amerikában a Dodd-Frank Act törvénnyel a betétgyűjtő kereskedelmi bankoknak a származékos piacokon történő részvételére és a befektetési lehetőségeikre. Más országokban is szabályozzák ezt a tevékenységet. Ezek eredményeképpen a pénzügyi szolgáltatóknak komoly alaptőkét és likviditást kell biztosítaniuk. Ezt általában kockázatmentes állampapírokkal biztosítják.

A Fed elnök, Ben Bernanke is új szabályozással állt elő nemrégen, új likviditási előírásokkal a bankok és a rendszerben lényeges pénzügyi intézmények felé. A likviditási tartalék aránya nem új gondolata, már régen leírták a bázeli alapelvek közzé. A sok évtizedes hagyományú tartalékráta előírás mellett még két új arányt is tartani kell.  Az intézményeknek annyi jó minőségű likvid eszközzel kell rendelkezniük, hogy fedezzenek egy esetleges 30 napos teljes pénzkifizetést, emellett meg kell felelniük egy nettó stabilitási finanszírozási aránynak, ha egy kiterjesztett stresszhelyzet egy évig tartana.

Jogosan kérdezhetjük: mit értünk jó minőségű likvid eszközön?

Természetesen az államkötvényeket.

Eddig úgy volt, hogy egy igazán likvid eszközt nem érintett a pénzügyi válság sziklája –vagyis bármikor eladható volt – igen ez az USA állampapír. Ez idő szerint az adósságplafon viták miatti megingás még nem volt számottevő. Eljön azonban még a 2014. február 7 is (amikorra új adóság plafonra lenne szükség az USA-ban).

Emellett a tőzsdei elszámoló házak, amelyek végül is garantálják a felek elszámolási biztonságát, szintén állampapír fedezetet kérnek. A válságos időkben igencsak volatilis piacok miatti feltöltések és fedezetek mind- mind állampapír formájában jelennek meg.

Nagy számban forognak továbbá a piacon az amerikai helyi ügynökségek kötvényei is, amelyeket egyenesen vagy áttételesen a szövetségi állam garantál, például a Fannie Mae és a Freddie Mac (lakáskölcsönt nyújtó) cégeket. Ők a legnagyobb társaságok, amelyeket a szövetségi állam finanszíroz, és nagymennyiségű kötvényt bocsátanak ki.

Várjunk csak… mi lenne, ha e két óriást feldarabolnák?

Éppen ez van a kongresszus célkeresztjében. Jelenleg négy törvényjavaslat is bolyong a Szenátus és a Kongresszus háza között, és mindegyikben előírják a Fannie és Freddy felbomlását. Ha ez megtörténik, sokkal kevesebb ilyen papír kerül a piacra, amelyet most likviditási fedezetként lehet használni. Ez a két cég és a Szövetségi Ingatlankölcsönző Bank (Federal Home Loan Banks) összesen 7 ezer milliárd dollár hitellel rendelkeznek, amikről úgy gondolják, hogy biztonságos hitelkihelyezések.

Az ügynöki papírok esetleges drámai megritkulása még inkább fokozhatja a keresletet a szövetségi állam kötvényei iránt.

Mi történik, ha növekszik a kereslet az államkötvények iránt?

A 90-es években, a két ellentétes tényező változásának hatására kidolgoztak egy új értékpapírfajtát: AAA szintre minősített jelzáloggal fedezett értékpapírt és más magasan minősített eszközfedezetű értékpapírt (ABS= Asset backed securities).

Azonban ez mégsem ugyanaz volt, mint az Egyesült Államok állampapírja.

Vajon ugyanerre tartunk manapság?  

Biztos vagyok abban, hogy igen. Mivel a kereslet az államkötvények iránt azt fogja eredményezni, hogy a pénzügyi intézmények felhalmozzák, és a hitelezés a kevésbé likvid papírok ellenében emeli a kamatokat és a hitelfeltételek szigorodnak.

Eddig éppen a “quantitative easing” Fed program fedte el ezeket a következményeket, de a karcsúsítás előbb–utóbb megkezdődik, amellett hogy a költségvetés kiigazítása sem kerülhető el. Az államkötvények tehát valóban előre nem látható tőkepiaci átrendeződést és bizonytalanságot okozhatnak.

Késznek kell lennünk kihasználni ezeket a biztosan előre látható pénzügyi zavarokat a megfelelő oldalon és időben.