Mi az az ETF?

Szabályozást tekintve különleges jogrend vonatkozik rájuk, például az EU tagországaiban nem lehet az Egyesült Államokban kibocsátott ETF papírokat kereskedni. Nagy hasonlóság van a befektetési alapok és az ETF-ek között, azonban ezeket lehet napközben is kereskedni a tőzsdén is, és aki tulajdonossá válik, az minden (az alapot képző) vállalatnak tulajdonosává válik.

Az egyik legismertebb ETF az SPDR S&P 500 ETF (SPY), mely egyetlen feladatot lát el: Követi az S&P 500 index mozgását. Ennek ETF-nek a súlyozása megegyezik az index súlyozásával és az ETF kibocsátója (SPDR) köteles minden részvényből adott mennyiséget megvásárolnia az indexet összetevő cégekből.

Miért érdemes ilyen befektetési módszert választani az egyszerű részvény vásárlás helyett? Mert a mellékes költségek és feladatok sokkal kisebbek. Ahhoz, hogy mind az 500 S&P 500 céget arányosan megvegyük, óriási portfolióra van szükség, melyet megspórolhatunk azzal, ha megvesszük az egy nullával kevesebbe kerülő ETF-et. Ennek az árfolyama kis eltéréssel le fogja követni az árfolyamot

A grafikonon bár nehezen látszik, de két árfolyamnak a vonala húzódik. A két árfolyam szinte +1-es korrelációt alkot, melynek oka a korábban leírt folyamat. A korrelációról tudni kell, hogy két árfolyam egymáshoz való viszonyát jelzi, 3 fontos adata van. Amikor a korreláció 0, akkor semmilyen hasonlóság nincs az árfolyamok mozgása közt. A -1 jelentése, hogy 100 százalékban egymásnak ellentétesen teljesít egymástól a két papír, amikor az egyik lemegy 2 százalékot, akkor a másik felmegy ugyan ennyit. A +1-es korreláció pedig az egymást 100 százalékban követő árfolyamokat jelzi.

Mennyi tőke van ETF-ekben?

Az elmúlt évtized során jelentős mértékben megnőtt az ETF-ek iránti kereslet. Míg 2008-ban 700 milliárd dollár volt ilyen eszközökben, addig 2018-ban már 5000 milliárd dollár volt így befektetve. Ez a befektetési forma, amiatt vált népszerűvé egyre szélesebb körökben, mert egyszerre tartozik az aktív és passzív befektetési alapokba. Az ETF tulajdonosának nincs feladat az alap menedzsmentjében, de a kibocsátó folyamatosan módosítja a súlyozásokat és bizonyos esetekben nagy léptékű hozam optimalizálás is történik. Amennyiben mégis aktív befektetés mellett döntünk, akkor az ETF esetében nincs akadálya. Lehet vételi pozíciót, short pozíciót, tőkeáttételes long/short pozíciót vagy akár opciót is nyitni a termékre.

Milyen kockázatokat rejt?

Az ETF-ek különlegessége, hogy minden szektorra készítenek külön-külön változatokat. Több ezer instrumentum közül válogathatunk, melyeknek kockázata is változó. Például a Nasdaq 100 index-et követő Invesco QQQ Trust egy olyan ETF, melynek kockázatát csak a piaci kockázat jelenti, de azon belül is a FAANG papírok mozgása irányítja az árfolyamot. (FAANG: Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) Aki nagyobb kockázatra és ezzel együtt hozamra vágyik, annak kitaláltak egy ProShare UltraPro QQQ (TQQQ) névre hallgató ETF-et, melynek lényege, hogy a termékbe bele van építve egy háromszoros tőkeáttétel. Nekünk a hitelhez kapcsolódó költségeket nem kell felvállalnunk, csak a jelentős napi árfolyam ingadozásra kell készen állnunk.

Az ETF-ek típusai

• Kötvény alapú ETF: Az ilyen alapok állami, nagyvállalati és kisvállalati kötvényekbe tartja a befektetett összeget. Nagy előnye, hogy míg kötvényekkel nem lehet napon belül kereskedni, addig egy kötvény alapú ETF erre lehetőséget ad.

• Iparágra épülő ETF: Az ilyen ETF-ek lefednek teljes szektorokat. A legnagyobb előnye, hogy a befektető számára nagy hozamot ígérő szektorok összes meghatározó vállalatának hozamából részesülhet. A vegyes szektorba tartozó papírok is beletartoznak.

• Nyersanyag ETF: Ezen ETF-ek többnyire egy határidős termékre például olajra vagy aranyra fekteti a legnagyobb súlyozást, de mellette az adott anyaggal foglalkozó vállalatok részvényeibe is fektet.

• Deviza ETF: Ezen ETF-ek alapjában más országok devizáját helyezik túlsúlyba az értékpapír portfoliójának kialakításakor. Ez az USA-béli ETF-ek esetén a dollár párokat jelenti.

• Inverz ETF: Az inverz ETF lényege, hogy nem long pozíciókra építi a stratégiát, hanem aktívan kezelik és leginkább short pozíciókat vesznek fel a portfolióban. Előnye, hogy a befektetőnek nincs feladata a short pozíciók felvételekor.

Hogyan válaszunk számunkra kedvező ETF-et?

Magyarországról némi nehézségbe ütközik az amerikai ETF-ek vásárlása. Minden nagyobb instrumentumra gyártottak már európai terméket, ezeknek a megtalálása nem igényel nagyobb időt. A legnehezebb probléma, hogy eldöntsük milyen célt szeretnénk elérni a befektetéssel.

Osztalék szempont

A részvényekbe való befektetések eredeti közgazdasági célja az osztalékon való hozamrealizáció. Erre lehetőségünk van az ETF-ek esetében is. Erre vannak külön instrumentumok, melyekben az osztalékok a súlyozás szerint érkeznek be a vállalatoktól. Az osztalék kifizetésre kerül

Piackövetési szempont

Az olyan befektetők számára, akik passzív befektetéseket választják, azoknak a legideálisabb befektetés az index követő ETF. Bizonyos szempontból az ETF fő célja volt, hogy az indexek követését lehetővé tegyék a kis befektetők számára is határidős termékek használata nélkül is. Ezek közt is vannak, melyek az osztalékokat kifizetik a tulajdonosnak, de vannak olyanok, melyek visszaforgatják az osztalékot ezzel növelve a hozamot.

Piaci hatása az ETF-eknek

Amióta feltalálták a speciális terméket, azóta folyamatosan felmerül a téma, hogy a piacon egyre jobban irányítják a piaci mozgásokat az ilyen befektetési alapok. A valóság persze nem ilyen szélsőséges, mert bár valóban nagy tőkék mozognak az ilyen papírokban és tényleg hatással volt az elmúlt évek bika piacára, azért az alap irányokat továbbra sem befolyásolják az ilyen eszközök.