Komoly változások jönnek az állampapírpiacon: új szabályokat kapnak a befektetési alapok, csökkenhet a lakossági állampapírok kamata, és szűkül az alapkezelők mozgástere. A cél: olcsóbb, stabilabb állami finanszírozás.

A cél világos: az állam a lehető legolcsóbban akar pénzhez jutni

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a friss makrogazdasági előrejelzés ismertetésekor világossá tette: az állam számára létfontosságú, hogy mindig rendelkezésre álljon elegendő forrás – lehetőleg a lehető legolcsóbban.

Ennek részeként komoly változások jönnek a hazai befektetési alapok és lakossági állampapírok terén is.

Szigorítás jön a befektetési alapokra

A kormány döntése szerint:

• 2025 októberétől a befektetési alapoknak eszközeik legalább 8%-át állampapírban kell tartaniuk (5% hosszú + 3% rövid lejáratú),
• 2026 áprilisától ez az arány 10%-ra nő (6% hosszú + 4% rövid),
• A kötvényalapok esetében a kötelező arány még magasabb lesz: 15% (10% + 5%).

A cél, hogy stabil és kiszámítható kereslet legyen az állampapírok iránt – különösen az intézményi oldalon.

Lakossági állampapírok: jön a kamatfaragás?

Nagy Márton szerint a lakossági állampapírok továbbra is fontosak, de drágák:

• 50–70 bázisponttal többet fizetnek az intézményi papírokhoz képest,
• emiatt nőtt az állam kamatkiadása,
• ezért csökkenhet a kamatfelár, de nem szűnik meg teljesen.

„A prémiumból, ami jelentős volt, lehet faragni” – fogalmazott a miniszter.

Alapkezelők: vége a kreatív devizaváltogatásnak

A kormány szigorítja az alapkezelők devizakezelési gyakorlatát is:

• Ha az alap forintban jegyzett, akkor legfeljebb 20% lehet a külföldi eszközök aránya.
• Ha az alap 80% felett külföldi, akkor kezelhető szabadon.
• Az 5 évenkénti devizanem-váltás lehetőségét is korlátozzák.
• A szintetikus, swap-alapú pozíciókat is újraszabályozzák.

„Az alapkezelők szabadságát vettük el kicsit ezzel, hogy ne rángassák össze-vissza az alap struktúráját” – tette hozzá Nagy.

Miért van minderre szükség?

Az állami cél világos:

• Stabilabb forrásbevonás
• Kevesebb kamatkiadás
• Erősebb intézményi háttér

Ugyanakkor ez a lakosság számára kevesebb hozamot, az alapkezelők számára pedig szűkebb mozgásteret jelenthet. A részletszabályok társadalmi egyeztetésre kerülnek, de a keretrendszert már elfogadta a kormány.

Mi jöhet még?

A mostani bejelentések csak az első lépést jelentik. A Portfolio szerint a 2025-ös év során újabb finomhangolás várható, különösen a lakossági állampapírok konstrukcióját és a befektetési alapok szerkezetét illetően.