A koronavírus válság kitörése után gyakorlatilag néhány másodperccel felmerült a kérdés, hogy vajon mikor érkezhet a legvégső megoldás, a vakcina, ami megoldja a problémát. Ez a kérdés már akkor felmerült ugyanis, amikor az első betegek megjelentek a kínai Vuhan városában. A vakcina ugyanis valóban a legjobb megoldás egy járványra, az elmúlt évszázadok tapasztalata is ezt mutatja. A járvány megfékezésére természetesen létezik egy másik, kevésbé véglegesnek számító és igen drága, és egyénileg is kellemetlen megoldás, ez pedig a karantén. Ezt már a pestis idején is alkalmazták, a középkori Európában volt, hogy körül zártak városokat, ahol felütötte fejét a pestis, és gyakorlatilag végig nézték, ahogy kihal az adott település. Szörnyű ebbe belegondolni, viszont nyilvánvalóan felesleges azt fejtegetni, hogy a középkori „egészségügy” mennyire hatékonyan tudott volna segíteni a betegeken, így viszont maradt a karantén. A spanyolnátha idején is ezzel próbálkoztak, bár ott azért az önfegyelmező mechanizmus is erős volt: nagyon sokan haltak meg, főleg 20-40 év közötti férfiak, ezért érthetően az emberek kormányrendelet nélkül is rájöttek, hogy nem most kell szórakozni járni.

Most viszont a vírus arányaiban nézve kevés áldozatot szed, viszont ennek is köszönhető, hogy nem nagyon tud eltűnni. Az az életképes vírus, amely sokakat fertőz, de keveseket öl, mert így nem tud eltűnni. Az eltűntetése ezért tehát védőoltással lehetséges, a múltheti tőzsdei reakciók megmutatták, hogy a gazdasági, piaci szereplők is ettől várják a megváltást. Érdekes módon azonban rengeteg ellentmondásba ütközünk, ha a vakcinakérdést próbáljuk tárgyalni. Gyakorlatilag ember legyen a talpán, aki meg tudja most mondani, hogy mikorra is várható védőoltás, és mikorra tömegesen?

Február közepén már tőzsdei emelkedés volt arra a hírre, hogy az egyik gyártó már most kísérletezik vakcinákkal, és jól haladnak. Ekkor még a WHO nem is nyilvánította egészségügyi vészhelyzetté a COVID-19 járványt, és már a vakcináról való suttogás volt képes reményt adni a tőzsdéknek. A folytatás már történelem.

Azóta pedig szintén folyamatosan ez a hír tartja lázban a befektetőket, pillanatok alatt 4-5 %-okat képesek repülni a nemzetközi részvényindexek, ha bármi hír jön a vakcináról. Különösen tavasszal volt ez érdekes, amikor több gyártó fejlesztéseit is pár nap különbséggel rallyval hálálta meg a részvénypiac. Pedig elég lenne egy jó típusú vakcina is, mégis szárnyalnak a tőzsdék mindegyikre. Így történt ez most is, amikor a Pfizer bejelentette, hogy 90 %-os hatékonyságúak a vakcináik. Erre az otthonmaradós részvények nagy zuhanásba, a hagyományos, értékalapon árazott eszközök pedig szárnyalásba kezdtek, mondván, mindjárt vége ennek a rémálomnak. De biztos, hogy mindjárt vége van?

A kérdés, az időfaktor

Egy oltás kifejlesztése a múltban sok évet vett igénybe, most viszont fél év alatt elkészülőben van. Ez azt is jelenti, hogy az oltással kapcsolatban, legyen az bármilyen, biztosan bizalmatlanabbak lesznek az emberek, mert azt látják, hogy valójában ők az első tesztalanyok, ha ez klinikailag nincs is így. Az amerikaiak körében végzett felmérések alá is támasztják, hogy nem mindenki oltatná be magát rögtön a készülő vakcinával.

A másik fontos bizonytalansági tényező, hogy az, hogy egy Föld nevű helyet végig oltsanak módszeresen, az nem két napig tart, még akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy tökéletesek az oltások, és tökéletesen sikerült elegendő mennyiséget gyártani. Még akkor is itt van a szállítási probléma, az elfogadottsági probléma, a beszerzési probléma. Ezek mind időbe kerülnek, illetve a társadalom beoltása is. Ideális feltételek mellett sem egy nagyon gyors történet ez tehát, arról nem beszélve, hogy tömeges oltások vélhetően csak tavasztól állnak rendelkezésre; ezzel kapcsolatban nem véletlenül hűti a kedélyeket a Pfizer egyik vezetője. Klass Knot, az EKB tanácsának tagja is hűtötte a befektetői kedélyeket; a reálgazdasági kilábalás ugyanis nem fog varázsütésre megkezdődni, illetve 2021 vélhetően még nem a gazdaság szárnyalásáról fog szólni.

Ráadásul ha már ilyen közel van a védőoltás, a karanténintézkedéseket sem érdemes feloldani, ugyanis az csak öngól lenne. Már vélhetőleg úgy gondolkodnak a vezető politikusok, hogy a további robbanásveszély megelőzése érdekében egészen a vakcina megérkezéséig várni kell az érdemi újranyitással. Már csak azért is, mert a kórházak teljesítőképességének a nyári felkészülés ellenére is van egy felső határa, ameddig nem érdemes eljutni, ha nem szeretne egy ország sem olyan állapotokat tapasztalni, mint amilyenek Bergamó városában voltak tavasszal.

Konklúzió

Összességében tehát a vakcináról érkező hírek valóban nagyon pozitívak, és reménykeltőek arra nézve, hogy jövő ilyenkorra talán már emlékké válik a koronavírus. Ez mind gazdaságilag, egészségügyileg, de talán emberileg, lelki értelemben is hatalmas felüdülés volna. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy nem idén év végén, nem egyik pillanatról a másikra lehet végig oltani az egész világot, ez a vakcina megléte esetén is egy hosszú folyamat, ami további gazdasági károkat okoz. A kérdés az, hogy a befektetők mennyire árazzák a jövőt: a várhatóan még igen gyenge 2021-et árazzák, vagy azt, hogy utána már végképp eltűnik az életünkből ez a nyomás?