2023 I. negyedévében 2,8%-kal csökkentek a beruházások

A beruházások volumene 2023 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8%-kal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,0%-kal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította. A tárgyidőszaki visszaesést a jelentős súlyú feldolgozóipar, az ingatlanberuházások, valamint a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése mérsékelte a leginkább.

2023 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

• A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez képest 1,0%-kal nőtt. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 1,6%-kal zsugorodott, míg a gép- és berendezésberuházásoké 5,9%-kal bővült.

2023 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 2,8%-kal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték csaknem hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,5%-kal csökkent, ugyanakkor a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,3%-kal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek csaknem 10%-os volumennövekedésének tulajdonítható.
• A beruházási teljesítmény 51%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9%-kal csökkent, ugyanakkor a beruházások 11%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 2,3%-kal haladták meg a bázisidőszaki szintet.^[1]Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 3,4%-kal bővült.

• A beruházások általános csökkenése ellenére hét nemzetgazdasági ágban emelkedett a teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások több mint három tizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben az előző negyedévek két számjegyű bővülésénél mérsékeltebben nőttek (+7,3%). 2023 első negyedévében a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülése játszotta a központi szerepet a növekedésben, ugyanakkor a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártásban a beruházások volumene némileg elmaradt a tavalyitól, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. Bővülés jellemezte továbbá az elektronikai ipar, a gyógyszergyártás, valamint az egyéb feldolgozóipar alágak fejlesztéseit is.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 23%-át megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 1,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A volumenváltozást két ellentétes irányú folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk kulturális és irodaház-építési projektek lezárulását a tárgyidőszaki ingatlanfelújítások (főként energetikai korszerűsítések) nagyfokú növekedése ellensúlyozta.
• A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott a 2022. II. negyedévétől jellemző csökkenés (−2,3%), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
• A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 4,7%-os volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, főként a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az előző két negyedév egy számjegyű csökkenése után 7,0%-kal nőtt, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt növelték az import- és a belföldi gép és járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
• A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései mintegy 34%-kal csökkentek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok mérséklődő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.

A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása*

* Az adott negyedévi beruházási teljesítmény alapján a 6 legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.

• A nemzetgazdasági beruházások 2023. I. negyedévi, 2,8%-os volumencsökkenését a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, valamint a mezőgazdaság (rendre 2,1, 0,4, 0,3 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor a szállítás, raktározás, a kereskedelem, valamint a közigazgatás teljesítménycsökkenése (−0,2, −0,3, illetve −1,4 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.

Következő megjelenés: Beruházás, 2023. II. negyedév – közzététel: 2023. augusztus 31.

[1] A 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet értelmében 2023. január 1-jétől korábban néhány 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság által ellátott feladat központi költségvetési szerv általi átvételre került: ennek következtében megváltozott egyes gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolása is. Némely, korábban vállalkozások kategóriába sorolt cég átkerült a költségvetési szervek kategóriába. Az átsorolás az előző kategória beruházási teljesítményére jellemzően csökkentőleg, míg az utóbbira növelőleg hatott.