Az orosz-ukrán háború óta kissé elszálltak az árak a nyersolajpiacon, azonban a márciusi magas értékekhez képest már többé-kevésbé visszaereszkedtek elfogadhatóbb szintekre. A napokban hallhattunk híreket, hogy fél év után a Brent és a WTI árfolyama visszasüllyedt végre a háború előtti értékekre. Az akkori makrogazdasági problémák, valamint az oroszokat ért amerikai és európai szankciók nagy pánikot keltettek az amúgy is hiányossággal szenvedő piacon. A hiány továbbra is fent van, és a háború okozta feszült geopolitikai helyzet is mindennapjaink része azóta. Nagy kérdés, hogy akkor mégis, hogy sikerült elérni egy körülbelül 30 dolláros csökkenést?

Ez történt eddig

A kőolaj árait a globális kínálat és a kereslet határozza meg. A gazdasági növekedés az egyik legnagyobb tényező, amely befolyásolja a nyersolajigényt. A növekvő gazdaságok általában növelik az energia iránti keresletet, különös tekintettel az áruk és anyagok termelőktől a fogyasztókig történő szállítására. Egy egészségesen működő globális gazdasági tevékenység nagyban emelheti a keresletet, ezzel együtt nyomást helyezve a termelőkre. A termelőknek az utóbbi időkben nehéz dolguk volt, főleg az orosz olaj embargója után, hogy a keresleti igényeknek megfeleljenek. Ez a tendencia már a háború előtt is jelen volt, és története a koronavírus kezdeti időszakára nyúlik vissza. 2019-ben egy hordó Brent árfolyama átlagosan 60-70 dollár között mozgott. Ez elfogadható értéknek nevezhető, és mivel az üzemanyagárakat nagyban befolyásolja a nyersolaj értéke, ekkor még a kutakon tapasztalt árak is sokkal alacsonyabbak voltak. A koronavírus elterjedése után 2020 elején a kereslet összeomlott a lezárások miatt. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) pedig úgy döntött, hogy drasztikusan csökkentik a termelésüket, hogy ne essen össze teljesen az olajpiac. Az emberek milliói kerültek karanténba, az utazás be volt tiltva, és az áruszállítások is leálltak nagy részben, hiszen a legtöbb vállalatnak is be kellett zárnia. 

A vírus utáni ébredés

A korlátozások feloldása után azonban mindenki hirtelen utazni akart, mert nem lehetett tudni, hogy meddig leszünk szabadok. A vállalatok is újra beindultak, a kereskedelmi láncokkal együtt. Ez volt az a pont amikor elkezdett emelkedni az olajár. A kereslet nőtt, azonban a kínálat nem tudta tartani a lépést. Egy szempontból azért, mert egyre jobban elterjedt a zöld energia, és a gondolat, hogy majd azzal helyettesítik az olajat. Ennek köszönhetően egyre nagyobb összegeket fektettek bele a zöld technológiákba, és egyre kevesebbet az olajpiacba. Így amikor újra kellett indítaniuk a termelést, sok ország küzdött, sőt mai napig küzd a termelési kvóták tartásával. Másik szempontból viszont a kereslet ténylegesen nagy mértékben megugrott, azonban az OPEC nem akart hirtelen nagyot emelni, nehogy újra aztán lezárások jönnek, és megint csökkenteni kelljen a termelést. Megegyeztek egy bizonyom mennyiségben, amely napi 400 000 hordó volt, és minden hónapban ennyivel emelték a kínálatot. A kereslet rohamos emelkedése ellenére a termelők nem kapkodták el az emelést. Voltak hónapok amikor még a kitűzött célt sem érték el. Ez természetesen megállíthatatlanul 2021 végére 85 dollárig nyomta fel a Brent hordónkénti árfolyamát.

Ez viszont a termelőknek egyre nagyobb profitot eredményezett és az elmúlt hónapokban több jelentés is rámutatott, hogy mekkora profitemelkedést tapasztaltak az elmúlt félévben az olajcégek. A vírus azóta részlegesen, de továbbra is jelen van a mindennapi életben.

Láthatjuk, hogy a kereslet és kínálat közti egyensúly kibillenése okozta az árak csökkenését majd szignifikáns emelkedését is.  Ezen felül a geopolitikai feszültség a hatalmas kereslet, és az orosz kínálat kivonása a forgalomból mind hozzájárultak a rekordmagasságú 138 dolláros olajárakhoz. Itt viszont egy ismétlődő tendenciát vehetünk észre. Meg kell nézni mi segített innen visszahozni az árakat újra 100 dollár alá.

Vissza a jelenbe

Bár jelenleg is magas egy hordó olaj ára a körülményekhez viszonyítva örülhetünk ezeknek az értékeknek. Június eleje óta ugyanis egy medvepiacot láthatunk kirajzolódni. Ebben a háborús feszültségek elhomályosodása, valamint az egyesült Államok stratégiai tartalékából kiadott rekord mennyiségű olaj is szerepet játszott. Ezen felül azonban több hónapja globális recessziós rémhírekről hallhatunk. Az infláció megszelídítésére tett kamatemelési törekvések lassítják a cikk elején említett egészséges gazdasági fejlődést. Ha nincs fejlődés, akkor a kereslet is csökkenni fog, ezzel lefelé mozdítva az árakat. Mindemellett a dollár index és sok más összetett mutató is hat az árakra, de a legfontosabb továbbra is a kereslet és kínálat megfigyelése, ha bármilyen előrejelzést szeretnénk kapni a piaci mozgások irányáról.

Forrás: eia.gov

Címlapkép: Shutterstock