Az Európai Bizottság nem kényszeríti a tagállamokat arra, hogy az euró bevezetése kapcsán egy bizonyos stratégiát kövessenek, nem szabad azonban alábecsülni az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét – írta Olli Rehn az Európai Unió pénzügyi biztosa Herczog Edit magyar EP-képviselő kérdésére válaszolva.

A képviselő tájékoztatása szerint Olli Rehn válaszában kiemelte, hogy a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről, és minden tagállamnak időt biztosítanak az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges előkészületek és kiigazítások megtételére. A gyakorlatban a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergenciakritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezéséről. Ugyanakkor az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben marad és nem tehető semmissé – figyelmeztet a biztos.

Rehn emlékeztet, hogy a 2012 májusi konvergenciajelentésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, mivel az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyamstabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében a szerződés követelményeinek.

“Ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, ez alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak” – írta a biztos.

Herczog Edit közleménye szerint a nemrég napvilágot látott GDP-adatok és a Bizottság elemzése egy irányba mutatnak. Az Orbán-kormány különutas gazdaságpolitikája eredményeként nemcsak a beígért gazdasági csoda maradt el, de az ország egyre távolabb kerül az unió biztonságot nyújtó centrumától – fogalmaz közleményében a képviselő, hozzátéve, hogy az euró bevezetésének halogatása, az ehhez vezető út lassítása további felesleges kockázatoknak teszi ki az egyébként is sérülékeny gazdaságot.