2024. szeptember 20. napjával érvényesen helyet kap az OPUS a világ egyik legjobban követett nemzetközi indexében, a FTSE ALL World ALL Cap indexben.

OPUS – mennyi az annyi?

Mit jelent az indexbe kerülés? Azt jelenti, hogy A FTSE indexbe kerülő részvényeket meg kell venni az index mögé olyan arányban, ahogyan az indexben szerepel – ahogyan erre tegnap a Világgazdaság is felhívta a figyelmet. Miután a véleményünk szerint ez egy előre nem látható rebalancing eredménye, ami hétfő reggelre vált ismertté és nyilvánossá, ezért nincs egy egész hónap, azaz körülbelül 20 kereskedési nap van a részvények beszerzésére.

Az elmúlt hónapok saját részvény vásárlásainak eredménye a csökkenő, a piacon forogni képes OPUS részvény darabszám, miután a visszavásárolt részvények egy részét a Társaság bevonta, egy részét pedig valószínűsíthetően nem fogja a piacra visszaengedni. Számításaink szerint az OPUS valós közkézhányada alig lehet több, mint 20-25 százalék.

“Matekoljunk”! Létezik jelenleg összesen 698,4 millió darab OPUS részvény a bét.hu-n nemrég megjelent tájékoztatás szerint. Ebből a közkéz a jelenlegi adatok alapján 39,7%. Éljünk továbbra is azzal a feltevéssel, hogy a közkéz, ami könnyedén a piacra kerülhet, lényegesen kevesebb, hiszen számos olyan, a fő tulajdonos Mészáros csoporthoz közel álló érdekeltség lehet akár, ami nem éri el az 5%-os küszöböt, márpedig a közkéz fogalmát egyedül az 5% feletti tulajdonosok és a saját részvények állománya csökkenti, legalábbis a mi értelmezésünk szerint. Ezért mi és csakis mi 25% közkézzel számolunk! Legyen ez tehát egy spekuláció, amit azért azzal mindenképpen védenénk, hogy a passzív kezek egy részvényben igen jelentősek és ezek a passzív kezek akkor sem jelennek meg a piacon, ha lényegesen változik az ár (pl. indexkövető alapok, nyugdíjalapok stb.). Véleményünk szerint minden olyan kéz passzív, ami valamitől függ (például index súly változás) és nem valakinek a piaci megítélése mozgatja a befektetést.

Brutális kereslet érkezhet

Így tehát a matekunk feltételezett közkézhányad mutatója 25%, ami egy becsült százalék és azt prezentálja, hogy szeptember 20. napjáig mennyi részvényből lehet “mazsolázni” a BÉT tőzsdei piacán, ahol a kereslet és a kínálat helyben és időben koncentrálódik.

A matekunkba lépjen be a brutális tény is, miszerint 2024. szeptember 20. napján a FTSE ALL World ALL Cap index újrasúlyozása eredményeképpen a JP Morgan információi szerint 12,748 millió darab OPUS részvény, vagyis a meghatározás időpontjában 15,3 millió dollárnyi OPUS részvény kerül majd az indexbe.

Jussunk a feltételezésünk eredményére! Kerekítve 698 millió darab részvény 25 százalékos közkeze (mazsolázó tényező), az mindösszesen 174,5 millió darab OPUS részvény. Ebből a mennyiségből számolhatunk kerekítve 12,8 millió részvénnyel. Ez a teljes OPUS közkéz 7,3 százaléka. Azért azt is megjegyezzük, mert illik és úgy szép, hogy a nyilvánosan kalkulált közel 40 százalékos közkézzel számolva, a kerekítve 279,2 millió részvényhez viszonyított 12,8 millió részvény esetén 4,6 százalékra jutunk.

Tehát akárhonnan is nézzük, a lényeg a lényeg, hogy brutális kereslet érkezett és még érkezhet az elkövetkező hetekben. Arra is felhívnánk mindenki figyelmét, hogy ez egy nettó vételi erő, miközben egy aktívan pörgő részvény napi forgalmában jelentős tényező a napon belüli ügyletek aránya is!

Azt meg ide biggyesztve a végére már csak tényleg apróságként, de annál érdekesebb tényezőként említenénk, hogy például az MSCI indexbe kerülés egyik alapvető számítási értéke a nemzetközi befektetők által tartott részvények mennyisége, ami így a FTSE index által óriásit növekedik.

Nem, nem lesz a jelenlegi szabályozásban MSCI Large Cap tag az OPUS, de létezik a SMALL és MID Cap index is. Nem akarunk semmit MSCI konkrét számítások nélkül sugallani, de hogy valami más lesz az OPUS részvény életében, mint eddig volt, az bizonyos.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!