Hogy lehet bekerülni a BUX-ba?

A BUX indexbe való bekerülés természetesen feltételekhez kötött, így annak megtörténte pozitív jel egy részvény számára, amit a befektetők is jól értékelnek legtöbbször. Évente két alkalommal vizsgálja a BÉT, hogy mely részvények tartozhatnak a BUX komponensei közé. Az utóbbi években egyre egyszerűbbé vált a feltételrendszer erre vonatkozóan; korábban 5, majd pedig 4 feltételnek kellett, hogy eleget tegyen a kibocsátó a BUX-ba kerüléshez.

Ma már csak 2 feltétel van: aktuális közkéz-kapitalizációs és a felülvizsgálatot érintő 6 hónapos részvényforgalmi rangsorban is a top 20-ban kell szerepelnie a cégnek a BÉT-en. Fontos tehát a megfelelő forgalom, likviditás, valamint az is, hogy a közkézhányad aránya jelentős legyen. Nem kerülhet be például egy 1000 milliárdos vállalat sem, ha csak 5 % a közkézhányad aránya. (Logikus is a feltétel: egy képzeletbeli hatalmas cég nagyon nagy súllyal szerepelne az indexben, de kis közkézhányada miatt akár kis forgalommal is nagy elmozdulásokat mutathatna be a jegyzés, ezen keresztül a BUX értéke is. )Ezen feltételek tartós elvesztése esetén persze ki is lehet kerülni az indexkosárból.

BUX komponensek: 3 domináns szereplő

De melyik részvények és milyen mértékben szerepelnek a BUX kosárban?

Látható, hogy jelenleg 14 részvény tartozik a BUX komponensei közé. A BUX árfolyamában való szerepvállalás mértékét a súly mutatja meg százalékban értve. Látható, hogy a 14-ből a legkisebb 9 cég nem éri el darabonként az 1%-os arányt, de összesen is csupán 3,58 %-ot tesznek ki. A nagyság szerint 5. helyen szereplő OPUS-nak is persze több 10 %-ot kéne mozogjon, hogy az 1,71 %-os részével észrevehető mozgást okozzon a BUX index árfolyamában. De így van ez még a Magyar Telekom esetében, amely bár blue chip papír, közel 20 %-ot kéne például emelkedjen, hogy minden más változatlansága mellett 1 %-os BUX emelkedést hozzon.

A három nagyágyú tehát az OTP, a Mol és a Richter. Bár az OTP a messze legnagyobb szereplő, a Richter és a Mol együtt bőven felülmúlja már az OTP súlyát. Persze az egyértelmű, hogy az OTP mozgása talán túlzó mértékben is irányítja a BUX-ot a maga közel 40 %-os súlyával, de egy közepes mozgás a másik két említett blue chipben is okoz már volatilitást a BUX számára. Annyi következtetést azonban biztosan levonhatunk, hogy vélhetően még jó ideig elég lesz ennek a 3 részvénynek a várható mozgását kitalálnunk, ha esetleg BUX-ot követő termékkel kereskednénk.

Így áll most az árfolyam

A meglehetősen változó nemzetközi hangulat egyébként úgy tűnik, nem igazán viseli meg a BUX árfolyamát. Pontosabban most már biztosan tudjuk, hogy ezek szerint az OTP, a Mol és a Richter mozgására nem lehet panasz, az említett vállalatok részvényeinek szárnyalása vitte új csúcsra nemrég a magyar tőzsdeindexet. A BUX relatív stabilitása egyrészt a komponens részvények kisebb értékeltségének, másrészt a pozitív országspecifikus tényezőknek köszönhető; ilyen a gyors gazdasági kilábalás, vagy a Moody’s felminősítése szeptember végén. A továbbiakban is ezen tényezők segíthetik a magyar tőzsdét, de nagyobb esés esetén mindenképpen érdemes a külföldi piacokat is nézni, ugyanis jellemzően nem marad ki ezekből a hullámokból sem a BUX.

www.bet.hu