Holnap teszi közzé a Mol a 2023-as év negyedik negyedévére vonatkozó eredményeit. A befektetők a főbb eredménysorok mellett figyelhetnek a szegmensenkénti teljesítményre is. A 2023-as év egészének ismerete alapján pedig újra felmerül a tavaly is kulcsfontosságú kérdés: mennyi osztalékot fizet vajon a Mol? Ezekről kérdeztük a Concorde és a K&H Értékpapír elemzőit.

A 2022-es, minden szempontból rekordokat döntő év után a 2023-as év már jóval összetettebben alakult a Mol számára. Nemsokára, február 16-án érkezik a Mol negyedik negyedéves jelentése. Milyen számokat vár az év egészére nézve az olajmultitól?

Gajda Mihály (Concorde): Az újrabeszerzési árakkal tisztított EBITDA 2,972 milliárd dollár lehet, a különböző szegmensek teljesítménye pedig így alakulhatott: kutatás-termelés 923 millió dollár, finomítás és petrolkémia 1,211 milliárd dollár, fogyasztói szolgáltatások 725 millió dollár, gázszállítás 284 millió dollár, központ és egyéb -208,8 millió dollár, szegmensközi 56 millió dollár. Az újrabeszerzési árakkal tisztított üzleti tevékenység nyeresége 1,813 milliárd dollár lehetett, míg az adózás előtti eredmény 2,024 milliárd, a profit pedig 1,356 milliárd.

Grébel Szabolcs (K&H Értékpapír): A jelenlegi előrejelzésünk alapján teljesülhettek a Mol éves céljai, ami a CCS-EBITDA szintet érinti, előrejelzésünk alapján a 2,9-3 milliárd dolláros éves szintet is elérhette a CCS
eredmény. A negyedik negyedéves CCS-EBITDA szint így 800 millió dollár felett alakulhatott a Molnál.

Változó környezetben eredményes a Mol

A Mol legfőbb szegmenseire (upstream, downstream, fogyasztói szolgáltatások) ható tényezőkben is nagy változásoknak lehetünk tanúi. Hogyan befolyásolhatják mindezek a Mol teljesítményét a 2024-es évben?

Gajda Mihály (Concorde): 2023-ban jórészt az orosz-ukrán konfliktus miatt az átlagos Brent olajár 101 USD/bbl volt, míg a holland tőzsdés TTF gázár 131 EUR/MWh. Az olajár visszaesett és 83 USD/bbl-es átlaggal zárt, míg a gáz ára bezuhant és csak 41 EUR/MWh-ás átlagot ért el. Ez természetesen erősen negatívan hatott a kutatás-termelési üzletág eredményére. 2023-ban a szankciók miatt az Urál-Brent árrés az egekbe emelkedett, emiatt a régióban található orosz típus olajjal működő finomítók profitabilitása a történelmi átlag 2-3-szorosára nőtt.

A helyzet kezd normalizálódni és a Mol finomítói marginja mintegy 33%-kal csökkent éves alapon. A magas energiaárak miatt a petrolkémiai iparág szenved az év eleje óta, ezért minden negyedévben veszteséget termelt, várhatóan összesen -154 millió dollárt. Fogyasztói szolgáltatások terén a 2022-es évet befeketítették a különböző állami szabályozások, amiket nagyban enyhítettek 2023-ban vagy teljesen eltöröltek.

Grébel Szabolcs (K&H Értékpapír): 2022-es évhez képest alacsonyabb szinten voltak a nyersanyagárak, főleg a gázárakban történt nagyobb visszaesés, összességében azonban a tavalyi év második felében egy normalizálódó stabil upstream eredményt láthattunk, a bányajáradék csökkentése pedig pozitívum. A finomítói marzsok esetében az év végére kisebb csökkenést várunk, valamint a petrolkémiai marzsok is csökkenhettek. A fogyasztói szolgáltatások szegmensben a harmadik negyedév kifejezetten erős volt, és éves összehasonlításban szintén nagy a növekedés az EBITDA szintben. A régióban növekedett a Mol, ugyanakkor, ha a fogyasztást nézzük meg a kiskereskedelmi adatok visszaesést mutatnak, az üzemanyagok kereslete is enyhén csökkent.

Mostanra stabilizálódni látszik ezen a szinteken az olajár, illetve a gázárakban is egy normalizáció látható. Valószínű a rekord upstream eredmények után egy normalizált szintet láthatunk majd ilyen nyersanyagárak mellett, amely a 2023-as év végi szinthez közeli. A makrogazdasági környezet még nem annyira erős, és várhatóan az év elején is lassú lehet a gazdasági növekedés, ezzel együtt az üzemanyag keresletben, illetve a fogyasztásban sem várunk nagyobb mértékű bővülést. Mindez a gyengébb finomítói marzsokban (amelyre természetesen a tovább szűkülő Brent-Ural különbözet is hat) megjelenhet.

Októberi hír, hogy jelentősen csökkentették a bányajáradékot a Mol esetében, 400-500 millió dolláros megtakarítást jelenthet ez. Hozhat-e ez nagy változást hosszabb távon is a Molra nehezedő terhek tekintetében? A befektetői megítélésre mennyiben lehet mindez hatással?

Gajda Mihály (Concorde): Ez természetesen pozitív hír. Negyedéves alapon megközelítőleg 80 millió dollárral csökken a cégre kirótt extra bányajáradék. Viszont cserébe a Mol megígérte, hogy 2024 végéig szinten tartja a termelést, ami jelentős CAPEX-be kerül majd, de természetesen a termelés többletből is bevétele van a cégnek. Amennyiben sikerül piaci alapon megtérülő beruházásokkal szinten tartani a termelést, akkor a bányajáradék elengedése akár 80 millió dollárnál is nagyobb mértékben javíthatja a cég eredménytermelő képességét negyedéves alapon.

Grébel Szabolcs (K&H Értékpapír): Az említett „megtakarítás” jelentős pozitívum a korábban nagyobb mértékben emelt bányajáradékkal szemben, amely az upstream eredményességében látszódik is. Ez egyelőre egy 16 hónapig tartó hatás, amely összhangban van azzal, hogy a Mol továbbra is teljesíti a kitermelési szintben vállalt kötelezettségeit.

Újabb magas osztalék jöhet?

Tavaly rekord összegű, részvényenként nagyjából 350 Ft-os osztalék került kifizetésre. A 2023-as üzleti év után idén milyen sávban alakulhat az osztalék nagysága?

Gajda Mihály (Concorde): Az elmúlt években a cég az éves profit 20-30%-át fizette ki osztalékként a részvényesei felé. Tavaly ez kiemelkedően magas 36% volt. 2023-ban várhatóan az egy részvényre eső profit 644 forint lesz, ebből egy ~30% körüli kifizetés 200 forint/részvényt eredményezne (6.9%). Amennyiben jobban szeretne közelíteni az OMV közel 12,5%-os osztalék fizetéséhez kifizethet 250 forintot részvényenként. Így én úgy gondolom, hogy 200-250 forint között alakulhat az egy részvényre jutó kifizetés.

Grébel Szabolcs (K&H Értékpapír): Az idei évben mérsékeltebb eredményre számíthatunk a 2022-es évhez képest, azonban a cash flow termelés még mindig erős. Amennyiben az első három negyedév EPS-ét nézzük, már 567 forintot ért el a Mol, várhatóan pedig 650 forintos EPS körül lehetett a tavalyi eredmény a piaci konszenzus, illetve előrejelzésünk alapján. Hasonló osztalékfizetési hányad mellett ez 250-300 forint közötti osztalékot is jelenthet a negyedik negyedév eredményétől függően.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!