A magyar gazdaság jövője a termelékenységen múlik – hangsúlyozta Nagy Márton. A kormány célja a beruházások újraindítása és a kkv-k támogatása.

A magyar gazdaság jövője a termelékenységen múlik –  A miniszter szerint a beruházások újjáélesztése, a digitalizáció és az innováció erősítése elengedhetetlen a felzárkózáshoz, különösen a kis- és középvállalkozások körében – hangsúlyozta Nagy Márton a budapesti Termelékenységi konferencián.

Beruházások nélkül nem fenntartható a növekedés

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2022 óta a beruházások inkább visszahúzzák, mint erősítik a GDP-t, miközben a fogyasztás – a reálbérek és a munkaerőpiac erősödésének köszönhetően – mesterségesen hajtja a gazdaságot. A miniszter szerint ez a modell nem fenntartható, és azonnal újra kell indítani a beruházásokat.

Termelékenység egyenlő a tudással

A miniszter és az MKIK elnöke is hangsúlyozta. A termelékenység a versenyképesség alapja, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, ahol Magyarország lemaradása szembetűnő, még a visegrádi országokhoz képest is.

A legnagyobb problémák:

• alacsony digitális intenzitás

• gyenge innovációs aktivitás

• tőkehiány

Az MKIK szerint a siker három pillére a tudás, a piac és a tőke, ezek megerősítésére készülnek célzott programokkal és kutatásokkal.

Milliárdos támogatások a kkv-knak

A kormány több programmal is segíti a beruházások élénkítését. A Demján Sándor Program keretében 130 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett. A Széchenyi Kártya Program éves szinten 320 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, ez a támogatott vállalkozói hitelezés fő eszköze.

Ágazati különbségek és célterületek

Nagy Márton szerint az alábbi ágazatok kiemelkedően teljesítenek termelékenység terén:A vegyipar, a gyógyszeripar és a bankszektor

Ezzel szemben a magyar gazdaság egészére jellemző energia- és erőforrás-intenzív működés miatt különösen fontos, az élelmiszeripar, a turizmus és a gyógyszeripar további fejlesztése.

Minimálbér és bérnövekedés termelékenységet hajthatnak

A miniszter célként jelölte meg, hogy 2027-re a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Jelenleg ez 43 százalék. Tanulmányokra hivatkozva kifejtette:

„A jól megválasztott, gazdasági fundamentumokra épülő béremelkedés növelheti a vállalkozások termelékenységét is.”

A minimálbér-emelés hatása 20–30 százalékban begyűrűzik az átlagbérbe, és segíthet csökkenteni a munkaerő-fluktuációt, és stabilabb működést eredményez.

Címlapkép forrása: Facebook