Ferenc pápa nemcsak a hitéletet reformálta meg, hanem a Vatikán pénzügyi rendszerét is gyökeresen átalakította. A pápasága alatt feltárt botrányok, zárolt bankszámlák és bűncselekménygyanús ügyletek után átfogó átláthatósági és gazdálkodási reformokat indított el, nem kis ellenállással szemben. Bár nem sikerült minden problémát felszámolni, öröksége világos. A Vatikán pénzügyeinek szentnek és szabályosnak kell lennie.

Miért volt szükség a Vatikánnak pénzügyi reformokra?

Ferenc pápa nemcsak a katolikus egyház lelki életében, hanem a Vatikán pénzügyi rendszerében is mélyreható változásokat indított el. Botrányoktól, ellenállástól és szerkezeti káosztól övezve próbálta átláthatóvá és fenntarthatóvá tenni a Szentszék működését részben sikerrel. Harmadára csökkent a gyanús pénzügyi tevékenység a Vatikánban, állítja a felügyelet – számolt be a Reuters a Vatikáni pénzügyeiről.

A 2013 előtti időszakot a Vatikánban pénzügyi visszaélések, pazarlás és strukturális átláthatatlanság jellemezte. A Vatikáni Bank több ezer számlát működtetett, amelyeknek tulajdonosai sem egyházi, sem vallási kapcsolatban nem álltak a Szentszékkel. Olasz üzletemberek, politikusok, sőt bűnözők is használták ezeket. A hatóságok több millió eurót zároltak, bankautomatákat szüntettek meg. A bíborosok körében is napvilágra kerültek visszaélések. A legismertebb ügy Angelo Becciu ügy volt.

A Gazdasági Titkárság és Tanáccsal elindult a nagytakarítás

Ferenc pápa első reformlépései közé tartozott a Gazdasági Titkárság megalapítása, amely gyakorlatilag a Vatikán pénzügyminisztériuma lett. Emellett létrehozta a Gazdasági Tanácsot is, amelyben nyolc bíboros és hét nem egyházi pénzügyi szakértő segíti a döntéshozatalt.

A titkárság feladata, pedig hogy egységes számviteli és költségvetési rendszert hozzon létre a teljes római kúriában, valamint ellenőrizze az egyes intézmények működését.

A cél egy egységes, számviteli és költségvetési rendszer kiépítése volt, valamint az egyes intézmények szigorú ellenőrzése. A reformok élére George Pell bíborost nevezte ki, aki jelentős modernizációt vitt véghez, nemzetközi könyvvizsgálatokkal és átláthatósági szabályokkal.

A Vatikáni Bank (IOR) évtizedeken át kvázi függetlenül működött, de Ferenc pápa alatt szigorúbb szabályozás alá került. Több mint négyezer nem egyházi számlát zártak be, és az IOR mára 14 ezer átlátható számlát kezel, 2023-as nettó nyeresége pedig 30,6 millió euró lett.

Ingatlanok és befektetések az APSA megreformálása

Az Apostoli Szentszék Vagyonkezelő Hivatala (APSA) 2023-ban több mint 2,7 milliárd eurónyi eszközt kezelt, döntően ingatlanokat és pénzügyi befektetéseket. Éves eredménye 459 millió euró volt, amit hatékonyságnöveléssel és költségcsökkentéssel értek el.

A Péter-fillér és az adománybotrány

A Péter-fillér, a Vatikán adományalapja (Obolo di San Pietro). A pénz a hívek önkéntes hozzájárulásából származik, és eredetileg a pápa jótékonyságra vonatkozó működését finanszírozza. A Péter-fillér 2023-ban közel 52 millió eurót gyűjtött a hívektől.

Sajnos a vatikán pénzügyeinek működésében több visszaélés is napvilágra került, például a luxusingatlanba fektetett milliók esete. A pápa ezt követően szigorította a felhasználás ellenőrzését, a fizetéseket csökkentette és szigorították a közbeszerzési eljárásokat, de az alap így is működési hiánnyal küzd.

Ferenc pápa reformjaival jelentős előrelépések voltak, de nem oldották meg teljesen a Szentszék pénzügyi problémáit. Az átlátható működéssel és a hatékony gazdálkodással elindult egy úton, de a Szentszék továbbra is hiánnyal küzd. A 2022 évi zárás során 33 millió deficit volt, ami a következő évben még nagyobb lett. Egyes sajtóhírek szerint az adósság közel 83 milliárdra növekedett bár ezt a vatikáni pénzintézet hivatalosan nem erősítette meg.

A reformoknak még nincs vége bár sikereket elértek az újítások

A tavalyi évre vonatkozó költségvetés még nem ismert, így csak találgatni lehet milyen évet zárt az egyházi állam. A nyugdíjalappal sem igazán sikerült még a reform. Tavalyi évben például 1,4 milliárd eurós hiánya volt.

Az ASIF, a Vatikán pénzmosás-ellenes hatósága 2024-ben már csak 79 gyanús tranzakciót regisztrált, közel 36 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A Money, az Európa Tanács pénzügyi felügyeleti szerve 2021-ben pozitívan értékelte a Vatikán eredményeit a pénzmosás ellen. Mindez mutatja, Ferenc pápa nemcsak lelki, hanem gazdasági tisztaságot is célul tűzött ki és el is érte.

Ferenc pápa tizenkét éves pápasága során a Vatikánt nemcsak spirituálisan, hanem pénzügyileg is új pályára próbálta állítani. A jövő egyházfője már nem egy romokban heverő, de még mindig érzékeny gazdasági örökséget vesz át, amit tovább kell erősíteni.

Címlapkép forrása: Unsplash (Illusztráció)