Történelmi bővülés a BRICS-csoportban

A BRICS-csoport 2025-ös elnökségét betöltő Brazília bejelentette, hogy Indonézia hivatalosan is csatlakozott a csoporthoz teljes jogú tagként. Ezzel az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő szervezet újabb fontos feltörekvő gazdasággal bővült. A BRICS jelenlegi tagjai között szerepel már Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is.

A döntés háttere

Indonézia csatlakozását először a 2023-as johannesburgi csúcstalálkozón hagyták jóvá a tagállamok, és a végső döntést a 2024-es indonéz elnökválasztást követően erősítették meg. A brazil külügyminisztérium közleménye szerint az ország a többi BRICS-taggal együtt elkötelezett a globális kormányzati intézmények reformja és a dél-dél együttműködés elmélyítése mellett. A brazil elnökség célkitűzései között szerepel a méltányosabb globális kormányzás előmozdítása és az együttműködés megerősítése.

Indonézia új szerepe

Indonézia, a világ negyedik legnépesebb országa, stratégiai lépésként tekint a BRICS-tagságra. Az indonéz külügyminisztérium közleményében kiemelte, hogy a tagság lehetőséget teremt a fejlődő országokkal való szorosabb együttműködésre, a kereskedelem és a beruházások fellendítésére, valamint az éghajlatváltozás és a közegészségügy globális kihívásainak kezelésére.

A tagság révén Indonézia nemcsak gazdasági előnyöket remél, hanem nagyobb szerepet vállalhat a globális dél érdekeinek képviseletében is. Az indonéz kormány és az üzleti szektor vezetői a csatlakozást mérföldkőnek tekintik az ország gazdasági növekedése és innovációs képessége szempontjából.

A BRICS globális jelentősége

A BRICS-csoport mára a világ egyik legfontosabb gazdasági és politikai szövetségévé vált, amely a fejlődő országok együttműködésének szimbóluma. Indonézia csatlakozása tovább erősíti a csoport befolyását, és új lendületet adhat a globális déli együttműködésnek. A szervezet elkötelezett a multilaterális rendszer reformja mellett, amely hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb globális gazdasági rendszer kialakításához