Joe Biden erőteljesen megvédte elnöksége külpolitikai eredményeit, amikor kedden a NATO-tagállamokat fogadta a washingtoni csúcstalálkozón, amelyet a szövetségesek otthon és külföldön egyaránt figyelemmel kísérnek, hogy bebizonyosodjon, az amerikai elnök még mindig képes vezetni – írja a Reuters.

A 81 éves Joe Biden 12 napja tűri a hivatalra való alkalmasságát firtató, szúrós kérdéseket, mivel egyes demokrata képviselőtársai a Capitoliumban és kampányadományozói attól tartanak, hogy a június 27-i, Trump elleni vitán nyújtott teljesítménye után elveszíti a november 5-i választást.

„Putyin nem kevesebbet akar, mint Ukrajna teljes leigázását… és Ukrajna letörlését a térképről” – mondta Biden az orosz elnökre utalva. „Ukrajna Zelenszkij-vel meg tudja és meg is fogja állítani Putyin-t”.

A Fehér Ház reméli, hogy beszédével, amelyben határozott és magabiztos hangon beszélt, és elkerülte a verbális botlásokat vagy a zavarodottság jeleit, amelyek a vitán való szereplését jellemezték, megfordíthatja a spekulációkat.

Joe Biden visszautasította azokat a visszalépésére való felhívásokat a 78 éves republikánus Donald Trump elleni versenyben, és fogadkozott, hogy novemberben legyőzi őt. Egyelőre még mindig élvezi pártja elitjének nagy részének támogatását.

Az amerikai elnök külpolitikájának központi elemévé tette az Egyesült Államok hagyományos külföldi szövetségeinek helyreállítását, miután Trump az „Amerika az első” megközelítés részeként kihívta a szövetségeseket. A novemberi győztes jelentős hatással lehet a NATO, Európa és a világ többi részének jövőjére.

Trump felvetette, hogy egy második ciklusban nem védené meg a NATO-tagállamokat, ha azok katonai támadásnak lennének kitéve, és nem teljesítenék a szövetség védelmi kiadási célját, amely a GDP 2%-át teszi ki. Megkérdőjelezte az Ukrajnának az orosz invázió elleni harcban nyújtott támogatás mértékét is.

A NATO-csúcstalálkozó középpontjában az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius segélyekre vonatkozó új kötelezettségvállalások álltak volna, valamint a háború sújtotta országnak a 32 tagú szövetséghez való csatlakozása.

Zelenszkij többért küzd, Joe Biden bízik a győzelemben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Washingtonba érkezett, és kijelentette, hogy „harcolni fog” azért, hogy a NATO megerősítse az ukrán légvédelmet és több F-16-os vadászrepülőgéppel lássa el Ukrajnát, és Washington késznek mutatkozott a kérések teljesítésére.

„További biztonsági garanciákért küzdünk Ukrajna számára – ezek pedig fegyverek és pénzügyek, valamint politikai támogatás” – mondta a közösségi médiában közzétett videóban.

Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan elmondta, hogy a NATO bejelenti, hogy Németországban új katonai parancsnokságot hoz létre az ukrán csapatok kiképzésére és felszerelésére, és magas rangú képviselőt nevez ki Kijevben a kapcsolatok elmélyítésére. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a csúcstalálkozó „tovább erősíti” Ukrajna útját a NATO-tagság felé.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Washingtonban a védelmi ipar vezetőinek elmondta, hogy a vezetők ígéretet tesznek arra, hogy lehetővé teszik a fegyvergyártók számára Európa- és Észak-Amerikában, hogy többet gyártsanak.

Stinger rakéták

Elmondta azt is, hogy a NATO több tagállam nevében közel 700 millió dollár értékben rendelt Stinger légvédelmi rakétákat.

A vállról indítható Stinger rakéták iránt nagy a kereslet Ukrajnában, ahol sikeresen megállították az orosz támadásokat a levegőből, és a szomszédos európai országokban, amelyek attól tartanak, hogy nekik is vissza kell verniük az orosz erőket.

Zelenszkij csütörtökön találkozik Joe Bidennel a Fehér Házban, és a tervek szerint kedd este beszédet tart. Miután visszautasította néhány demokrata képviselőtársának a Biden lemondását követelő felhívását, a Fehér Ház reméli, hogy ismét a normális kormányzásra való képességére irányítja a figyelmet.

Segítői szerint a NATO-ban elmondott nyitóbeszédében kiemelné azt, amit kormánya kulcsfontosságú eredménynek tekint: egy erősebb és egységesebb NATO-t Washington vezetése alatt, több taggal és a kollektív biztonsági szükségleteik kielégítésére irányuló elszántsággal.

Ez szerintük kézzelfogható eredményeket hoz az amerikai választók számára: egy biztonságosabb országot, erős nemzetközi gazdasági pozícióval, több szövetséggel és hatalommal külföldön, és kevesebb konfliktus kockázatával az ellenfelekkel szemben.
Trump és számos republikánus szövetséges elutasítja az ilyen érveket.

Mennyire bízzunk Joe Biden elnökben?

A 75. évfordulóját ünneplő NATO új célt talált a Putyin ukrajnai inváziójával szembeni fellépésben, és a csikorgó háború uralja majd az országok vezetőinek magánbeszélgetéseit.

Ezek a vezetők, akik már amúgy is aggódtak Trump visszatérésének kilátása miatt, országaik diplomatái szerint újabb aggodalmakkal érkeztek Washingtonba Biden maradásával kapcsolatban. Egyikük egy nehéz politikai időszak után zúzódásosnak írta le Bident, és azt mondta, hogy kormányuk jeleket keres arra vonatkozóan, hogy politikailag túléli-e a helyzetet.

Joe Biden csütörtökön ritka önálló sajtótájékoztatót tart, szintén az aggodalmak eloszlatására.

A NATO vezetői politikai bizonytalansággal néznek szembe Európában: Franciaországban bénulás fenyeget, miután a baloldali és szélsőjobboldali pártok győzelmet arattak, Olaf Scholz német kancellár koalíciója pedig meggyengült az európai parlamenti választásokon elért gyenge szereplés után.

Keir Starmer új brit miniszterelnök első NATO-csúcstalálkozójára tartva kijelentette, hogy teljesíteni fogja a kampányban vállalt kötelezettségét, miszerint a brit védelmi kiadásokat a GDP 2,5%-ára emeli, de hangsúlyozta, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha az ország megengedheti magának, és csak a védelmi stratégia felülvizsgálata után.

Zelenszkij végső soron csatlakozni akar a NATO-hoz, hogy védekezzen az Putyin és Oroszország által a jövőben elkövetett további támadások ellen, de a jelölteket a szövetség valamennyi tagjának jóvá kell hagynia, amelyek közül néhányan óvakodnak attól, hogy közvetlen konfliktust provokáljanak Oroszországgal.

Egyes tagok azt szeretnék, ha a szövetség világossá tenné, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlanul” a NATO felé halad, és a csúcstalálkozó nyilatkozatában a szövetség tavalyi ígéretén túlmenő megfogalmazást szeretnének, miszerint „Ukrajna jövője a NATO-ban van”.

Egy magas rangú NATO-tisztviselő kedden kijelentette, hogy Putyin-éknak nincs elegendő lőszere és csapata egy nagyobb ukrajnai offenzíva megindításához, és jelentős lőszerellátást kell biztosítania más országoktól azon túl, amivel már rendelkezik.

Becslése szerint azonban Oroszország még három-négy évig képes lesz fenntartani hadigazdaságát, és azt is mondta, hogy „eltart még egy ideig”, amíg Ukrajna összegyűjti a szükséges lőszert és személyzetet ahhoz, hogy saját nagyszabású támadó műveleteket indíthasson.