Egy ország államadósságának ha a szerkezetét vizsgáljuk, akkor az egyik első és legfontosabb kérdés az az, hogy mekkora a hazai-, és a külföldi devizában fennálló adósság aránya. Magyarország esetében a forint adósság aránya jelenleg nagyjából 75 %, relatív alacsony tehát a devizafinanszírozás aránya. Ennek megvannak az előnyei, de hátrányai is lehetnek.

Drágább, de biztosabb államadósság

Alapvetően nem meglepő az, hogy a forinthoz tartozó kamatszint az esetek többségében – például most is – magasabb, mint például az euró, vagy a dollár kamatszintje. Ez azt jelenti, hogy jellemzően drágább forintban kötvényeket kibocsátania az államnak, hiszen azok után magasabb kamatot kell fizetni, mint a devizakötvények után. Ide érthetjük a lakossági forint állampapírokat is, amelyek jelenleg szintén jóval magasabb kamatot ígérnek, mint a piacon elérhető (deviza) kamat. Drágább tehát az esetek többségében forintban finanszírozni az államadósságot.

Van azonban rengeteg előny is, és nagyjából kijelenthető, hogy ezek vannak többségben. Az, hogy például magas a forint lakossági állampapírok aránya, azt jelenti, hogy kevésbé centralizált kezekben van az államadósság. Ez pedig biztonságot jelent az ország számára. Ráadásul a lakosságnak kifizetett kamat visszakerülhet a gazdasági körforgásba, és nem kerül ki az ország gazdaságából. Itt érdemes adóbevételekre is gondolni, ha a lakossági állampapír kamatát elköltjük vásárláskor, akkor például az ebből származó áfa máris a költségvetést segíti.

A másik fontos szempont a forint árfolyamának változása. Ha magas lenne a devizaadósság aránya, akkor ennek a kockázatnak sokkal jobban ki lenne téve Magyarország, mint most. Persze az is igaz, hogy a forint erősödése segíthet is, mint például idén – de az államadósság finanszírozásánál a biztonságra szokás törekedni, és ennek pedig a saját devizában fennálló államadósság felel meg.