Aksipasi újratöltve – a kínaiak már a spájzban vannak, CATL(2)
Cikkünk előző részében foglalkoztunk a Debrecenben épülő CATL (Contemporary Amperex Technology Limited) vállalat beruházás ügyével. Mint akkor megírtuk: a gyár létesítése körül kirobbant viták olyannyira hevessé váltak, hogy egy debreceni fórum – amely az odatervezett gigantikus méretű létesítmény létjogosultságát volt hivatott megmagyarázni – nemcsak képletesen, hanem ténylegesen is tettlegességbe torkollott.
Mostani írásunkban annak jártunk utána, mi is ez a kínai gyár, melyek az európai terjeszkedésének eddigi okai és főbb tapasztalatai.
CATL, a múlt századba nyúló történet
A CATL története még a múlt század utolsó évére nyúlik vissza, akkor alapította meg Robin Zeng, az Amperex Technology Limited, ATL nevű lítium-polimer akkumulátorgyártó céget. Néhány évvel később a vállalat felvásárolta a japán TDK-t.
Zeng 2012-ben Huang Shilin alelnökkel, az ATL elektromos autóakkumulátorokkal foglalkozó tevékenységét a jelenlegi CATL-be szervezte. Ez a vállalat lítium-ion újratölthető akkumulátorokat gyártott, a vállalat az elkövetkező években a világ egyik vezető termelőjévé nőtte ki magát. 2017 ben a cég tőzsdére lépett, részvényeit a sanghaji tőzsdén jegyzik
Milliárdossá vált az alapító professzor
A vállalat első emberének vagyonát 2022 márciusában 46,8 milliárd dollárra becsülték, amivel a távol-keleti ország milliárdosainak ranglistáján dobogós helyen áll. Zeng egyébként fizika professzori, Ph.D. fokozattal rendelkezik a Kínai Tudományos Akadémia Fizikai Intézetétől.
A CATL több mint 33 ezer embert foglalkoztat. A Nio, az egyik legnagyobb kínai autógyártó négyéves exkluzív partnerségi szerződést kötött a CATL-lel. Akkumulátorokat gyártanak egyebek között a BMW, Daimler AG, Hyundai, Honda, Li Auto, PSA, Tesla, Toyota, Volkswagen, Volvo és XPeng-en kívül olyan kínai márkáknak, mint a BAIC Motor, Geely, GAC Group, Yutong Bus, Zhongtong Bus, Xiamen King Long, SAIC Motor vagy a Foton Motor cégeknek. 2022 júliusában a Ford bejelentette, hogy akkumulátorokat vásárol a CATL-től a Ford Mustang Mach-E és Ford F-150 Lightning modellekhez.
Kitüntető hely a gyártásban és a piacon
A Contemporary Amperex Technology Limited kitüntető helyet foglal el a világ akkumulátor termelésében. Ám – mint a felsorolásból is látszik – még Kínában sem egyeduralkodó.
- Panasonic, Japan: 26.909 GWh
- LG, Dél-Korea: 21.202 GWh
- CATL, Kína: 18.455 GWh
- Samsung SDI, Dél-Korea: 6.124 GWh
- BYD, Kína: 5.852 GWh
- SK Innovation, Dél-Korea: 3.425 GWh
- AESC, Japán: 3.203 GWh
- CALB, Kína: 1.461 GWh
- A123 Systems, USA: 1.287 GWh
- Guoxan, Kína: 850 GWh
Forrás: Adamas Intelligence
Ami viszot a világpiaci részesedését illeti, kissé más a sorrend:
- CATL
- LG Energy Solution
- Panasonic
- BYD
- Samsung SDI
- SK Innovation
- CALB
- AESC
- Gouxuan
- PEVE
Forrás SNE Research
Helyét keresi az árú a világban
A viággazdaság alapja mind a mai napig az árutermelés. A megtermelt áruk és javak természetesen piacot keresnek maguknak. Kína közismerten gigantikus piac. A becslések szerint a másfél milliárd kínai lakos egy része egészen másként él ma már, mint ahogyan azt a világ számos részén gondolnák. A családok közül a tehetősebbek lakóparkokban laknak, nem kevés az olyan família, ahol már nem csak egy autó, hanem több is van. Egyre többen taníttatják a gyermekeiket pekingi és külföldi egyetemeken, Japánban, Ausztráliában, Amerikában vagy éppen Európában.
A távol-keleti országban ugyan növekszik a fogyasztás, de a megtermelt áru egy része érthetően külföldön keres helyet magának, amit igazol a rendre visszatérő kereskedelmi csatározás Kína és a világ más országai között.
Európa egyértelműen stratégiai célpont
Európa bizonyosan stratégiai célpont Kína számára. Könnyebb falatnak tűnhet, mint a Tengerentúl.
Valójában ennek a folyamatnak vagyunk tanúi napjainkban, amikor a kínai ipar Magyarországon, Németországban vagy éppen Franciaországban kívánja megvetni a lábát. Legalábbis, ami az akkumulátorgyártást illeti. Ezt figyelhettük meg tavaly, amikor az Erfurt melletti Grünheidében megnyílt a CATL új üzeme.
És ezt éljük át most Debrecenben is.
A kínai terjeszkedés első tapasztalatai
Ami azonban fontos, immár rendelkezésünkre állnak tehát Kína európai térnyerésének első tapasztalatai.
Az Autobild című lap riportban számolt be tapasztalatairól. Mint írták: az Erfurter Kreuz ipari területre minden reggel, nem sokkal 8 óra után megérkeznek a buszok a környező falvakból, és néhány száz kínai száll le. A férfiak és a nők maszkot viselnek, szemük a telefonjukon. A hamarosan elkészülő gigantikus építkezésre mennek: a kínai CATL akkumulátorcella-gyártó, Európa legnagyobb épülő akkumulátor-gigagyárába. Információk szerint a CATL 1,8 milliárd Eurót fektet be első európai gigagyárába, és 7,5 millió Euró állami támogatást kap Németországtól. Az éves kapacitás kezdetben nyolc gigawattóra (GWh), ami 120 000 elektromos autóhoz elegendő. Néhány éven belül azonban 100 GWh-ra kell emelkednie a teljesítménynek a tervek szerint.
A lap ezután megállapítja: az év végéig 1500 német állást kell betölteni. Ám néhány kivételtől eltekintve egyelőre kizárólag kínaiak járnak az építkezésre.
Az Autobild érdeklődött a helyi szállásadóktól, akik elmondták: már 4.000 kínai él a régióban. Hírek szerint még 3.000 érkezik. Persze ezek csak nehezen ellenőrizhető információk.
-És a németek? – kérdezett rá a lap riportere.
-Aligha dolgoznak majd itt. A kínaiak napi tizenkét órát, heti hat napot vállalnak…
Környezet és kockázatok
Ami biztosnak látszik: a debreceni CATL-beruházás – az erőteljes tiltakozás ellenére – megvalósul. Túl sokban van már eddig is Magyarországnak, nem is beszélve a kilátásba helyezett több százmilliárd forintos állami támogatásról.
Ami viszont biztos: a Catl beruházás nem kis mértékben megnöveli az áram- és vízszolgáltatás terheit Debrecenben és térségében. Azt, hogy a környezetre milyen hatással lesz a beruházás, az még a jövő zenéje.
A tizedes meg a többiek című film jelenetében Sinkovits Imre száját hagyta el az azóta szállóigévé vált mondat: az oroszok már a spájzban vannak.
Ez ma inkább így hangzana: a kínaiak már a spájzban vannak.