A 2022-es év igen hektikusan alakult a második legnagyobb hazai blue chip szempontjából. A Mol árfolyama ugyanis nagy kilengéseket mutatott. A benzinárstop, a különadók, a finomítói árrések és az olajár alakulása, valamint az extra osztalék mind jelentős hatást gyakoroltak az olajmulti részvényeire. A Concorde, a KBC és az Equilor elemzőit kérdeztük a Mol kilátásairól, illetve a várható osztalékról.

Mol – számos mozgatórugó

Izgalmasan alakult a 2022-es év a Mol számára, ha a finomítói marzsok és az olajár alakulására, vagy éppen a benzinárstopra és a különadókra gondolunk. Milyen tényezők mozgathatják az olajmulti részvényeinek árfolyamát a következő hónapokban?

Gaál Gellért (Concorde): A Mol árfolyamát a továbbiakban is közvetlenül az olajár, a finomítói-, és petrolkémiai marzsok, valamint a dollár/forint árfolyam alakulása befolyásolhatja. Közvetve ugyanakkor az egész piacra és az olajszektorra is hatás gyakorló szempontok is számíthatnak, mint a kamatpálya vagy az inflációs folyamatok. Utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy az olajszektornak általában véve nem tesz jót az infláció csökkenése, az ugyanis a gazdaság lassulását, ezáltal az olajkereslet visszaesését is jelenti.

Grébel Szabolcs (KBC): Integrált olajcégként több tényezőt is figyelembe kell venni a Mol esetében, ráadásul a vállalat speciális helyzetben is van. Az olajár alakulása természetesen fontos, a jelenlegi olajárszintek mellett azért az upstream üzletág szép profitot tud termelni, valamint pozitív hírnek számít az új vecsési olajmező feltárása is. Az olaj- és gázárak alakulása tehát fontos marad a kitermelés szempontjából. Az olaj- és gázipar szempontjából a tavalyi évben megugró nyersanyagárak, valamint finomítói marzsok is magasan tartózkodnak, mivel globálisan növekedett a kereslet is. A Mol-nál persze speciális hatásokat is figyelembe kell venni.

Ugyanis a kedvező külső környezeti adatok mellett a különadók hatását is figyelembe kell venni. Egyrészt a megemelt bányajáradék jelentősebb tétel, illetve a Brent-Ural különbözetre kivetett adó is negatívan befolyásolja az eredményességet. A tavalyi évben a downstream profit nagy részét az Ural-Brent különbözet adta, amelyre fokozatosan emelt különadó került kivetésre. Gyakorlatilag az új adózási szabályokkal minimálisra csökkenhet a finomítói marzs. A Brent és az Ural közötti 20-25 dollár közötti különbözet pozitív hatása a marzsokra így szinte teljesen eltűnik. Persze ez a hatás leginkább majd a 2023-as eredményekben lesz látható, míg tavaly alig egy hónapot érintett a 95 százalékos adókulcs.

Sághy Balázs (Equilor): Továbbra is jelentős pozitív összefüggés van az olajár és a kutatás-termelés üzletág eredménye közt, ami a csoport eredményeinek megközelítőleg felét adja. A Brent világpiaci ára ugyan visszatért a tavaly látott hordónkénti 120 dollár körüli magasságokból 85 dollár környékére, viszont az embargók következtében szűkülő ellátási források miatt az OPEC kitermelési döntései megnövekedett mértékben befolyásolják az árfolyamot: ha a kitermelés visszafogása mellett döntenek, könnyen visszatérhetünk hordónként 100 dollár fölötti árszintekre – ami pozitívan hatna a MOL részvényárfolyamára is.

Hasonlóan változatlanul fontos a finomítói marzs alakulása a downstream üzletágban. A karbantartások, balesetek miatt kialakult regionális finomítói kapacitás-szűkösség enyhült, így a finomítói marzs szűkülése várható. Emellett tavaly az orosz-ukrán háború kirobbanásával jelentősen megnőtt Brent-Ural árkülönbözetből adódó bevétel nagyban hozzájárult az év rendkívüli eredményeihez, viszont a továbbiakban erre nem számíthat a társaság: a különbözet 95 százalékát el fogja vonni az állam. A fogyasztói szolgáltatások szegmens nagy pozitív meglepetést okozhat 2023-ban: az üzemanyagár sapka kivezetésével megmutatkozhatnak az utóbbi években nagy figyelmet kapott töltőállomás-hálózat fejlesztés és terjeszkedés eredményei.

Rekord év lehetett a tavalyi

Nemsokára közzéteszi negyedik negyedéves jelentését a Mol. Mekkora EBITDA, adózott eredmény és EPS várható 2022 egészére?

Gaál Gellért (Concorde): A piaci konszenzus alapján a negyedik negyedévben az EBITDA 376 milliárd forint körül alakulhat, 140 milliárdos profit és 206 Ft-os részvényenkénti eredmény mellett. 2022 egészében így 1700 milliárd forint feletti EBITDA, 790 milliárd forintra rúgó profit lehetett, ez utóbbi 1160 Ft-os EPS-t jelent. Mindez alapján igen alulértékeltnek mondható a részvény a jelenlegi árfolyam mellett, ugyanakkor ez az eredmény várhatóan nem tartható hosszabb távon.

Grébel Szabolcs (KBC): A tisztított CCS-EBITDA várakozásunk 432,9 milliárd forint a negyedik negyedévre, amely az előző negyedév 580,6 milliárd forintos CCS EBITDA szintjéhez képest visszaesést jelent, azonban a tavalyi évhez képest még mindig nagyon magas szint. A teljes évet nézve így 1473 milliárd forintos CCS EBITDA szint adódik, az EPS pedig 1150-1200 forintos sávban lehetett. Az anyavállalati eredmény a tavalyi év becsült negyedik negyedéves eredményével számolva összesen 950 milliárd forint körül alakulhatott.

Sághy Balázs (Equilor): 2022 egészére 4,8 milliárd dollár EBITDA értéket várunk, ami 40 százalékkal magasabb az előző évben jelentettnél, és jóval magasabb a 4,1-4,4 milliárd dolláros vezetői előrejelzésnél. Az éves adózott eredmény számításaink szerint elérheti a 2,2 milliárd dollárt, és az egy részvényre jutó nettó eredmény 2,9 dollár körül alakulhat – ami teret nyit rendkívüli osztalék kifizetésére is.   

Magas osztalék várható

Tavaly március végén bejelentette a Mol, hogy 300 forint körüli extra osztalék kifizetését javasolja. Várható-e idén is hasonló lépés, mekkora osztalékra számíthatunk a Moltól?

Gaál Gellért (Concorde):Ha a tavalyi kifizetési arány tartása mellett dönt a menedzsment, akkor akár 500 Ft körüli osztalék is elképzelhető. Az előbbi osztalékszint mellett is maradna elegendő tőke beruházásokra, (az orosz olajfüggőség csökkentése érdekében történő) diverzifikációra, hiszen több szabad cash flow maradna a cégben, mint korábbi években a teljes éves eredmény volt. A döntés során a mögöttünk hagyott év eredményén kívül a jelenlegi makrogazdasági környezet is befolyásolható lehet; bár a gazdasági lassulás látszik, egyelőre stabilnak mondható a makrogazdasági kép. Fontos azonban, hogy tavaly a 2019-es év bennmaradt eredményéből is történt kifizetés, idén ilyen hatással nem számolhatunk. Összességében valószínűleg a 300-500 Ft közötti sávban alakulhat az osztalék, ami jelen árfolyam mellett nagyjából 11-18 %-os osztalékhozamot jelenthet. Érdemes megjegyezni, hogy a szektortárs olajcégeknél is jellemző a két számjegyű hozam a részvényesei javadalmazás tekintetében.

Grébel Szabolcs (KBC): A magas EPS teret biztosíthat egy magasabb osztalékfizetésre, azonban több kockázati faktort is figyelembe véve az EPS-hez mérten konzervatív maradhat a Mol. A tavalyi évben a 2021-es éves EPS-nek valamivel több, mint 40 százalékát fizette ki a vállalat. Ugyanezzel az osztalékfizetési hányaddal számolva 470-500 forint körüli osztalékra lehetne számítani a tavaly évi várható EPS alapján. A külső környezet, valamint az esetleges beruházások miatt, akár az orosz olajról történő átállással kapcsolatban is befolyásolhatják a kifizetés mértékét. Ezzel együtt is a magyar részvények között viszonylag magas osztalékhozam adódhat a Mol részvényeinél.

Sághy Balázs (Equilor): A tavalyi, összesen 300 forintos osztalék annak figyelembevételével alakult ki, hogy a 2020-as évre nem fizetett osztalékot a vállalat. Ugyanakkor 2022 főként külső, geopolitikai okokra visszavezethetően rendkívül kedvező év volt a társaságnak: az EBITDA- és a szabad cash flow 2022-ben rekordszinten alakulhatott, így a különadók ellenére is lenne tér akár a tavalyinál nagyobb rendkívüli osztalék kifizetésre. Elemzői kérdésre a MOL vezetése korábban úgy nyilatkozott, hogy extra osztalékról a kilátások függvényében fognak dönteni.