Oroszország azt állítja, hogy a Nyugat által ellene bevezetett büntető gazdasági szankciók a felelősek az Európa fő gázvezetékén keresztül történő gázszállítások határozatlan idejű leállásáért. „A szivattyúzási problémák az országunk és számos vállalat ellen a nyugati államok, köztük Németország és Nagy-Britannia által bevezetett szankciók miatt merültek fel” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak az Interfax orosz állami hírügynökség szerint. Arra a kérdésre, hogy az Északi Áramlat-1-en keresztül történő gázszállítás teljes mértékben a szankcióktól függ-e, és hogy a szállítás folytatódna-e, ha ezeket feloldanák vagy enyhítenék, Peszkov így válaszolt: „Természetesen. Éppen azok a szankciók, amelyek megakadályozzák az egységek fenntartását, amelyek megakadályozzák, hogy megfelelő jogi garanciák nélkül mozogjanak, amelyek megakadályozzák, hogy ezeket a jogi garanciákat megadják, és így tovább”.

Az európai törvényhozók többször is azzal vádolták Oroszországot, amely hagyományosan a legnagyobb energiaszállítója, hogy fegyverként használja az energiaexportot, hogy ezzel próbálja felhajtani a nyersanyagárakat és bizonytalanságot kelteni a 27 országot tömörítő blokkban. Moszkva tagadja, hogy fegyverként használná az energiát. Az orosz állami tulajdonú Gazprom energiaipari óriásvállalat augusztus 31-től leállította az Északi Áramlat-1-en keresztül történő teljes exportot, az egyetlen megmaradt kompresszor karbantartási munkálataira hivatkozva. A Gazprom azonban pénteken egy olajszivárgásra hivatkozott a vezeték határozatlan idejű leállítása miatt, miközben a tervek szerint három nap múlva újraindult volna az áramlás. A sokkoló bejelentés közvetlenül azután történt, hogy a G-7 gazdasági hatalmak közös nyilatkozatban támogatták azt a javaslatot, hogy az orosz olajra árkorlátozási mechanizmust vezessenek be.

Az energetikai elemzők szerint Oroszország gazdasági fájdalmat akar okozni a régiónak, és a Kreml azóta kijelentette, hogy az Európába irányuló gázszállítások újraindítása teljes mértékben attól függ, hogy Európa feloldja-e a Moszkva elleni gazdasági szankcióit. Az Oroszországot a Balti-tengeren keresztül Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő szállítás leállítása miatt hétfőn megugrottak az európai gázárak, és sokan attól tartanak, hogy Európa egyes részei télen energiaadagolásra kényszerülhetnek. Ez a régióban a recesszió kockázatát is fokozta.

Gazprom vs. Siemens Energy

Eközben Vitaly Markelov, a Gazprom vezérigazgató-helyettese kedden a Reutersnek azt mondta, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül nem folytatódik a gázáramlás, amíg a német Siemens Energy meg nem javítja a meghibásodott berendezéseket. A vállalat azonban a Reutersnek elmondta, hogy jelenleg nem kapott megbízást a Gazpromtól arra, hogy karbantartási munkálatokat végezzen a feltételezett olajszivárgást okozó turbinán, de azt mondta, hogy továbbra is készenlétben áll erre a feladatra. A Siemens Energy hozzátette, hogy „nem tudja megérteni ezt az új ábrázolást a hétvégén rendelkezésünkre bocsátott információk alapján”.

Mark Dixon, az oroszországi külföldi cégekkel foglalkozó Moral Rating Agency nevű kutatószervezet alapítója szerint az, hogy a Gazprom a Siemens Energyt hibáztatja a gázszállítás leállításáért, „az Orosz Föderáció újabb példája az állami hazugságnak”. „Oroszország hazudott, hogy belemenjen az invázióba, és azóta is hazudik” – mondta Dixon. „A Gazprom Oroszország, ne tévedjünk. Nincs más választása, mint [Vlagyimir] Putyin orosz elnökkel kórusban hazudni”. Oroszország az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, a gázvezetéken keresztül történő áramlás a határozatlan idejű felfüggesztés előtt megállapított mennyiségnek mindössze 20%-át teszi ki.

„Oroszország azon lépése, hogy ismét csökkenti az EU-ba irányuló gázszállításokat, miközben a régió a tél előtt igyekszik feltölteni készleteit, az elmúlt hónapokban folytatott politikájának további fokozása, amellyel gazdasági fájdalmat akar okozni Németországnak, az EU legnagyobb gazdaságának és gázfogyasztójának ismételt szállításcsökkentésekkel” – áll az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég elemzőinek kutatási jegyzetében. „Berlini források szerint most már minden téli energiatervet az Oroszországból érkező nulla szállítást feltételezve készítenek” – tették hozzá. „Ez azt jelenti, hogy most már Közép- és Dél-Európára is összpontosítanak, amely még mindig kap orosz gázt, többek között az ukrajnai és törökországi vezetékes tranziton keresztül.”

Jön a tél

Az európai döntéshozók jelenleg versenyt futnak a földalatti létesítményekben lévő gázkészletek biztosításáért, hogy elegendő üzemanyag álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a hidegebb hónapokban melegen tartsák az otthonokat. Energiaelemzők szerint Oroszország legutóbbi lépése, hogy felfüggeszti a gázáramlást Európa fő ellátási útvonalán keresztül, súlyosbíthatja az amúgy is rendkívül nehéznek ígérkező téli időszakot. „Az európai energiaszektort továbbra is sokkolja az áringadozás és a jövő téli energiamérlegek bizonytalansága” – állapították meg a Rystad Energy energetikai tanácsadó cég elemzői egy kutatási jelentésben, megjegyezve, hogy az áram spot árai Nyugat-Európában „példátlan szintre” emelkedtek. „Ez a legutóbbi lépés jelentősen megnövelte annak kockázatát, hogy Európa az egész télen nem kaphat további gázáramlást az Északi Áramlat-1-en keresztül” – tették hozzá.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/09/06/energy-crisis-why-has-russia-cut-off-gas-supplies-to-europe.html