A tőzsdei árfolyamokat a piac törvénye szerint kizárólag a kereslet és a kínálat határozza meg. Persze az, hogy mekkora ez a kereslet és a kínálat már rengeteg tényezőtől függ. Sokan a fundamentális elemzésben, megint mások a technikai elemzésben, sokan pedig akár a csupán hírek, vagy ajánlati könyv alapján történő kereskedésben hisznek. Kétségtelen, hogy bármely módszer lehet sikeres, ennek legjobb mérőszáma leginkább a megkeresett profit lehet. A tőzsdepszichológia jelentőségét viszont szinte egyik irányzat sem vitatja, hiszen amíg emberek (is) kereskednek, addig kikerülhetetlen ennek a hatásnak az érvényesülése. Cikkünk most a munkaszüneti napok előtti kereskedési időszak jelentőségét mutatja meg a számos esetben (de közel sem mindig!) érvényesülő mintázatok alapján.

Kereskedési időtávok – kulcsszerepe lesz

Elsőként érdemes átgondolni, hogy a piaci szereplők, legyenek akár intézményiek vagy magánszemélyek, milyen időtávon kereskednek, vagy éppen fektetnek be a tőkepiacokon. Ennek döntő jelentősége lesz, amikor megvizsgáljuk a fent említett témakör részleteit.

Az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy háromféle szereplő létezik. Ők a daytrader, aki az adott kereskedési napon belül lezárja pozícióját, a középtávú befektetők, aki két naptól akár több hétig terjedően is tartja az adott pozíciót, illetve a hosszútávú befektető, aki akár több évre tervez és kevésszer hajt végre tranzakciókat. Természetesen váltakozhatnak is a szerepek; realizálhatja a profitot egy hosszútávra tervező befektető is 3 nap után, ha annyira kedvezőek (vagy éppen kedvezőtlenek) a körülmények. Ahogyan a daytraderből is lehet hosszútávú befektető, ha például beragad egy pozícióban és nem hajlandó veszteséget elkönyvelni.

Ha azt akarjuk vizsgálni, hogy hogyan viselkednek az egyes szereplők pénteken, azaz hétvége előtt, vagy éppen egy nagyobb (például húsvéti) kereskedési szünetet megelőzően, igazából leginkább a középtávú játékossal kell foglalkoznunk. A hosszútávra tervező ugyanis aligha változtatja hetente pozícióját, a daytrader pedig bármilyen nap jön utána, úgyis zárja a nyitott pozíciót. A néhány napos, esetleg hetes időtávon kereskedő viszont az időtáv betartása mellett is bent maradhat, vagy éppen kiszállhat a szünnapok előtt.

Jelentőségteljes péntekek

A fentiekből adódóan az a kérdés adódik, hogy ezen szereplők a munkaszüneti napokat megelőző utolsó kereskedési napon (az egyszerűség kedvéért legyen péntek) hogyan döntenek. Hétvégére (pláne ennél is több időre) ugyanis jóval kockázatosabb nyitott pozíciót tartani. A magyar tőzsdén például a hétfői zárástól a keddi nyitásig mindösszesen 16 óra telik el, amely idő alatt ha esik, ha fúj, nem tudunk szabadulni a pozíciótól. Ez sem kis kockázat, gondoljunk csak azokra a reggelekre, amikor az európai tőzsdék már méretes eséssel kezdenek az előző nap a tengerentúlon elromló hangulat miatt.

A pénteki tőzsdezárás és a hétfői nyitás között viszont már 64 óra telik el. Jóval több ez az szünet arra, hogy akár pozitív, akár negatív történések következzenek be, amelyek a piaci nyitáskor már beárazásra is kerülhetnek. Nagyon biztosnak kell tehát legyünk a dolgunkban, ha néhány napos időtávú befektetőként tartjuk az értékpapírunkat a munkaszüneti napokra is. Különösen igaz ez negatívabb eseményeknél; a koronavírus európai elszabadulása miatti tőzsdei zuhanás egy pénteki napon kezdődött igazán, a hétvégi aggasztó hírek miatt aztán a következő hétfőn méretes eséssel kezdtek már a börzék. De az orosz-ukrán háború során is többször bölcsebb dolog volt nem átvinni a long pozíciókat a következő hétre. Persze mindez fordítva is igaz; egy hétvégén aláírt orosz-ukrán béke okozhat izzasztó perceket a shortokat megtartók számára.

Mérhető hangulat

Látható, hogy a kereskedési szünnapok előtti utolsó kereskedési nap vívódásokkal teli lehet a legtöbb piaci szereplő számára – el kell dönteni, hogy bevállalják-e a pozíció tartását megemelkedett kockázattal. Mindebből pedig következtethetünk, hogy az emelkedésre, vagy az esésre játszók érzik magukat összességében jobb pozícióban. Ha például jelentős esés történik egy pénteki napon egy részvényindex esetében, akkor élhetünk a gyanúperrel, hogy a hangulat negatív a szünnapok esetleges történései kapcsán. Fordítva is igaz; egy hétvégi orosz-ukrán béketárgyalás sikere pedig akár már előtte pénteken is nagyobb emelkedést hozhat.

A kereskedési szünnapok előtti utolsó kereskedési nap árfolyammozgásaiból tehát következtethetünk a piaci hangulatra és arra, hogy melyik irány a magabiztosabb és a kockázatvállalóbb. A hangulatnak sokszor igaza van, de persze közel sem mindig; egy senki által nem várt esemény vagy hirtelen piaci légkörváltozás könnyen átírhatja a fenti logikát. Ugyanakkor érdemes lehet mégis észben tartani, segíthet a mi döntésünk meghozatalában a pozícióátvitel kapcsán.

Címlapkép forrása: Shutterstock