Kínát sokszor emlegetik úgy, mint a legszennyezőbb országok egyikét, nem alaptalanul. A Kínai gazdaság messze a legtöbb szén-dioxidot bocsátja ki. A természet azonban egyre fontosabb tényezővé vált az országban. Folyamatosan újabbnál újabb korlátozásokat vezetnek be, amelyekkel a természetet próbálják védeni. 2020-ban kezdődött egy projekt, amelynek célja, hogy 40 év alatt, azaz 2060-ra Kína nettó nulla szén-dioxid kibocsátással a lista legaljára kerüljön vezető pozíciójából. Amint azt érzékelhettük az elmúlt napokban, hetekben, Kínában történő szabályozások nagy befolyással vannak a nyersanyagárakra, kiváltképpen az alumíniuméra.

Hol is kezdődött a tervek szerint még hosszú éveken át tartó történet?

2020 decemberében kiadtak egy dokumentumot, New Era of China Energy Development néven, valamint 2021 márciusában pedig 14th Five Year Plan néven egy másikat. Utóbbiban részletes leírást találunk a gazdaság zöldebbé tételéről 2021-2025 között, valamint a szén-dioxid kibocsátás 18 százalékos csökkentéséről. A belső kormányzati dokumentumok mellett a kínai kormány nemzetközi szervekkel is együttműködött annak érdekében, hogy tanulmányozza és kidolgozza a nettó nulla szén-dioxid kibocsátás 2060-ig történő elérésének ütemtervét. Tartalmaz egy tervet China 2050 néven az Energy Transitions Commission és China Renewable Energy Outlook 2019, valamint Energy Research Institute of Academy of Macroeconomic Research / NDRC China National Renewable Energy Centre által. A terv létrehozásában technikai támogatást nyújtott többfajta európai energiaügynökség, például a dán és a német energiaügynökség. A megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés becslése 65 százalék körül kell, hogy legyen ahhoz, hogy a nettó nulla szén-dioxid kibocsátást el lehessen érni. Ezeket az adatokat kell összekombinálni az IEA adataival, amelyek a különböző energiatermelési módok kWh-jára jutó tőkeköltség adatai.

Számokba foglalva a terv

A számítások azért, hogy pontosabb képet adjanak és valósághűek legyenek, azt is magukba foglalják, hogy a termelési folyamatok, valamint a végfelhasználói szállítások is hatékonyabbá válnak az évek múlásával. Ha összeadjuk az összes költséget ahhoz, hogy elérhesse Kína a 0 szén-dioxid kibocsátást, akkor eredményül 11 trillió dollárt kapunk. Ez 1,8 százalékát teszi ki a kínai GDP-nek 40 évre számítva. A tengeri ágazatnak lenne a legnagobb befektetésre szüksége, ahhoz, hogy teljesen nulla szén-dioxid kibocsátást érjen el. Ez a dízel és az üzemanyag zöld ammónia helyettesítésével történne meg. Sorban a tengeri ágazatot a vasúti, majd a légi közlekedés követi. A tanulmány szerint a közlekedési ágazat számára rendkívül magasak a szén-dioxid kibocsátás elérésének költségei. Mindezt úgy, hogy csak a villamosenergia termelés beruházási költségeit veszi figyelembe. Ezek a számítások a váltási folyamatnak csak egy részére fókuszálnak, de bármi is legyen a végső összeg, nem lesz kis szám. Melynek egy részét majd a piac zöld kötvényei, zöld hitelek és egyéb fenntartható pénzügyi eszközök formájában lesznek finanszírozva.

Hogyan vélekednek Kína legnagyobb tervéről a szakértők?

A koronavírus járvány Kínában tört ki, Wuhanban. Április óta, amikor sikerült látszólag enyhíteni a járvány hatását és terjedését, a gazdasági fejlődés az elsődleges céljuk. Odafigyelve mellette az egészségügy támogatására is. A tervekbe beletartozik egy 27,5 milliárd dolláros költekezés a tiszta energia ágazatra. Ezek a számok alátámasztják Xi Jinping elnök fogadalmát a szén-dioxid semlegesség követésére. Kétség sem fér hozzá, hogy ezek a nagy elhatározások az éghajlatváltozás elleni küzdelem segítése miatt lettek meghozva. Természetesen az alacsony szén-dioxid kibocsátás hatalmas gazdasági lehetőségeit sem lehet szem elől téveszteni, amikor a mozgatórugókról beszélünk. Kína nagyon jó helyzetbe hozta magát, a zöld technológiák vezető gyártójaként pozícionálta magát, kezdve az elektromos járművektől, a napelemeken át egészen a szélturbinákig. Így készen áll a növekvő globális kereslet kielégítésére. Tehát Kína most már majd csökkenteni tudja az energiaimporttól való függőségét a megújuló energiatermelés bővítésével, a közlekedés, ipar, fűtés, hűtés elektromosításával. Így tehát ezzel a projekttel Kína nagy nyertese lehet az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérésnek, valamint sikerülhet ezzel elhárítani az éghajlati katasztrófát.

Forrás

https://www.hellenicshippingnews.com/asias-race-to-net-zero-china/

https://odi.org/en/insights/five-expert-views-on-chinas-pledge-to-become-carbon-neutral-by-2060/