A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé, hogy novemberben a korábbi hónapok trendjével összhangban az építőipar termelése mind a kiigazítatlan, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 18,9 százalékkal haladta meg a 2012. novemberi alacsony bázist. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés volumene 3,0 százalékkal volt nagyobb az előző havinál. 2013 első tizenegy hónapjában 9,5 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
EU-s pénzeknek köszönhető a jó adat
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint tavaly látványos növekedés kezdődött az ágazatban a korábbi évek mélypontja után, és ez folytatódni látszik a rendelésállomány adatai alapján. A szektor teljesítménye az elemző szerint összefügg az európai uniós források felgyorsuló beáramlásával. „Az EU-s pénzek beáramlásának köszönhetően, és ebből adódóan az állami megrendelések miatt pörög az építőipar, a magánszektor kereslete csak jóval kisebb mértékben járul hozzá ehhez a látványos növekedéshez” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy az országban sok helyen vannak közműfejlesztések, vasútépítés és útépítési munkálatok.
Kitért arra, hogy január-novemberben 9,5 százalékos átlagos növekedést mutatott ki a KSH az ágazatban, ennek alapján 2013-ban 10 százalék körüli mértékben bővülhetett az építőipar.
Kitart az ágazat lendülete
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke kiemelte: a tavaly január-novemberben elért teljesítmény akkor is figyelemreméltónak számít, ha azt az alacsony bázishoz mérjük. Szerinte a múlt év végén megkötött szerződésállomány alapján az ágazat lendülete kitart 2014-ben is, és szélesebb vállalati kört érint majd – tette hozzá.
Mint mondta, az építőipar piacának több mint 40 százalékát elvesztette 2006-tól 2012-ig, és erről a mélypontról mozdult el 2013-ban. Hangsúlyozta, hogy minden alágazatban bővülést mértek. A múlt év utolsó hónapjaiban egyértelműen látszik az a kormányzati szándék az építőiparban is, hogy a nagyobb projektekhez minél nagyobb mértékben használja föl az ország az uniós keretét. Megjegyezte, hogy mivel ezek az uniós projektek húzták a szektor teljesítményét, ezért az építőipari vállalkozóknak viszonylag kisebb része érzékeli a lendületet. Felhívta a figyelmet arra: ha a 2014-es választási évben induló uniós költségvetési időszakban az új szervezeti struktúrában, vagy a pályázati rendszerben esetleg csúszás van, akkor az építőipar könnyen ismét leszálló ágba kerülhet.
Rámutatott arra is, hogy bár a lakásépítésekben és az ingatlanfejlesztések területén még nem, de a gépipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság vagy idegenforgalom nagyobb megrendeléseket fog adni az építőipar számára.
Kevés a szakmunkás
Koji László szerint az idei év nem csak a munkáért, hanem a szakmunkásokért folytatott versenyről is szólni fog az építőiparban, mivel nincs elegendő szakmunkás az országban. Nem is lesz addig, amíg legalább a 240 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagkeresetet nem kapják meg a dolgozók, mert az ágazatban jelenleg 167 ezer forintos bruttó bért fizetnek havonta – fűzte hozzá. Ismeretei szerint a 2007-ben kezdődött válság miatt 35-40 ezer építőipari szakember hagyta el az országot.
