Szombatra  találkozót beszéltünk meg a cimborákkal. Természetesen a járványügyi előírások szigorú betartásával. Mondjuk például amatőr sportolás címén.

Máskor ilyen esetekben simán összejött a focicsapatnyi társaság. A jó dumálás, esetleg egy-két pofa sör legörgetése reményében. Az ilyen vírusos időben persze nehezebb a szervezés, egyikünk-másikunk érthetően ürügyet is keresett a távolmaradásra. Járvány idején megértő az ember, még ha e bezárt viszonyok közepette nagyon is vágyik az együttlétre, a jó beszélgetésre.

Ha a focicsapat nem is, de azért egy kézilabda team két cserével jelezte részvételi szándékát.

A távol maradók egyike az utolsó pillanatban furcsa indokkal mentette ki magát. Meglehetősen zaklatottan hadarta, azonnal indulnia kell floridai tengerparti házába, mert az éjszaka betörtek hozzá, sürgősen repülőjegyet kell vennie, talán estére odaér New York-ból, s elkezdheti intézni az ilyenkor szokásos ügyeket a hatóságokkal, a biztosítóval, a szomszédokkal, arról nem is beszélve, hogy mielőbb szakembereket kell találnia helyreállításhoz is.

A magyarázkodás abszurditásán csámcsogtunk még javában, ám kisvártatva megkaptuk a választ barátunk feleségétől. Az igazi bűnös személyesen ő, csakis ő, aki a férjét vadiúj városépítő számítógépes játékkal lepte meg. Az ura azóta jobbára csak enni-inni bújik elő a szobájából. Őszintén aggódik érte.

Egy csapásra minden érthetővé vált: cimboránk elsüllyedt egy önmaga által létrehozott virtuális világban, amelyben napjai jelentős részét tölti el. Összenéztünk, s legyintettünk: majdcsak megunja.

Bevallom, maradt bennünk némi kétkedés.

A valódit utánzó, vagy annak tűnő

Életünk egyre nagyobb részét foglalja el ugyanis a valódit utánzó, vagy éppen annak tűnő világ. Most, a járvány idején életünk mind több ideje és nagyobb területe tevődik át egy látszólagos létezésbe, amely a valódit helyettesíti.

Az iskolát már jó ideje nem a valódi funkciójában használjuk. Diák és tanár nem lépi át az alma mater küszöbét. Az osztályterembe laptop használatával a Classroom-on keresztül jutnak be, amely a lefordított neve ellenére nem fizikai valóság, hanem egy számítógépes program, ennek segítségével okosodik a tanuló és oktat tanár. Más programokkal, Skype, gmail… látják-hallják, egymást, leveleznek, dolgozatokat írnak, javítanak, értékelnek és osztályoznak.

Távmunkából home office

Néhány esztendeje még társadalmi vitákat váltott ki a távmunka létjogosultsága, a személyes kapcsolatokat felszámoló hatásainak következménye. Manapság már megmosolyogtathatnak ezek a diskurzusok, amikor emberek milliói dolgoznak home office-ban, tényleges határok dőlnek le és távolságok szűnnek meg. Budapesti bankszakember intézi otthonából Kuala lumpur-i befektetői pénzügyeit a már említett skype, vagy más kommunikációs program használatával.

Szomorú, de mégis igaz talán, hogy mi, emberek olykor késve ,,ébredünk”. Viccesen fogalmazva, lassan esik le nálunk az a bizonyos tantusz, amelyről az ifjabb nemzedék, miért is tudná, hogy egy érméről van szó és arra szolgált, hogy az utcai fülkéből telefonálhassunk.

Még örültünk is, hogy példának okáért nem kell személyesen sorban állnunk a bankban ügyintézőre várva, számítógépen mobiltelefonon is bankolhatunk immár virtuális pénzintézetünkben. Észre sem vesszük, hogy mikor váltunk banki könyvelővé, pénzeket lekötő és felszabadító, megtakarításokat elindító és elszámoló ügyintézővé.

Őskövületek és új nemzedékek

Gyerekeink gyakran mint őskövületekre tekintenek ránk, nem értik, miért vásárolunk nyomtatott újságokat, könyveket, miért számít nekünk oly sokat a papír illata és érintése.

Nemzedékek váltogatják egymást. Velük és általuk átalakul a tudás, a felfogás, az érzelem. Értékek kerülnek a süllyesztőbe, helyükbe lépnek mások, újak.

Régen az ember a csillagos égre vette a tekintetét, ha el akart rugaszkodni a kézzelfogható valóságtól. Manapság inkább egy sokoldalú laptop és fejlett számítógépes programok szükségesek hozzá.

Mert úgy tűnik, virtuális létünkben valóban csak a csillagos ég a határ.

Epilógus

Barátunk lemondta ezt a hétvégét is, azzal az indokkal, hogy sikerült rendeznie mindent Floridában,  s a biztosítási pénzből még egy vitorlásra is futotta, amely fedélzetén éppen most hajózott el a Bahamák irányába.