A címben szereplő mondatot végig gondolva valószínűleg sokan értünk egyet vele. Nagyon nehéz lenne hosszú időn keresztül felfokozottan boldognak, vagy túlságosan sokáig végtelenül szomorúnak lenni. Az ember előbb-utóbb biztosan beáll egy, esetleg váltakozó, de mégis stabil, kevésbé végletekkel tarkított hangulatba. Az alkalmazkodóképessége igen erős ugyanis a fajunknak;  nem hiába régi bölcsesség, hogy mindent meg lehet szokni, bár a jót kétségkívül könnyebb.

A leginkább aktuális folyamat, amin ez levezethető, az maga a járványhelyzet. Éppen ma érkezett a hír egy szupervariáns megjelenéséről, amivel kapcsolatban csak az a biztos, hogy minden bizonytalan; talán újból lezárások jönnek miatta, de talán nem is ártalmasabb, mint a többi. Ha ezt nem is tudjuk, azt igen, hogy már rutinosan helyeztük fel a maszkot, amikor újra bevezették, már nem lepnek meg minket a mindenhová kihelyezett kézfertőtlenítők, és a naponta érkező járvány adatokat is már talán unottan olvassuk.

A félelem és a maszk között ugyanakkor nem csak az a hasonlóság, hogy a vírushoz (is) kötődik, hanem az is, hogy valóban mindkettő megszokható. A félelem egy igen intenzív érzés, aminek rengeteg haszna van: jobban tudunk reagálni a felszabaduló hormonok miatt a ránk leselkedő veszélyre, gyorsabban tudunk futni, és így tovább. Végülis egy szupererőként is értelmezhetjük, de mint ilyen, nem használható sokáig. Így már nem nehéz megérteni, hogy miért áramlanak ki ugyanazok a fiatalok, ha kinyitják a teraszokat (ahogy az történt tavasszal), akik egy évvel korábban még jelentősen tartottak a vírustól. Nem képes rá az emberi szervezet, hogy sokáig féljen, de a jó hír, hogy ez nemcsak az emberekre igaz. Képzeljük el egy zebra életét a vadonban; minden egyes nap tetemes esély van rá, hogy felzabálja egy oroszlán, mégsem egy rettegő idegroncsként éli  a napjait.

Hogy ez jó hír-e, mindenki eldöntheti magában, mindenképpen lehet érvelni a folyamatos félelem haszna és kára mellett is. Utóbbi mellett talán viszont erős érv, hogy nem igazán van károsabb, mint a saját lelkünk roncsolása, járjon az akár gyakorlati haszonnal is.